Még februárban jelentették be, hogy egész alakos szobrot állítanak Petőfi Sándornak Sepsiszentgyörgyön, és a helyet adó, korábban Szénpiacnak nevezett terecskét is róla nevezik el. Szekeres Adorján szociológus Hol járt Petőfi Sepsiszentgyörgyön? című alábbi jegyzete a Háromszék című napilapban jelent meg, talán épp a szoborállítás előhangjaként, olvasásra ajánljuk még akkor is, ha a benne levő életrajzi adatokat mindmáig feltételezettek (mind Petőfi születésének, mind halálának dátuma és helye).
Mozgalmas és tragikus volt 1849. július vége. Lánglelkű forradalmár költőnk, Petőfi Sándor élete utolsó heteit Székelyföldön töltötte, itt járt-kelt, ahogy utolsó, Marosvásárhelyen kelt leveléből is kiderül, amelyet július 29-én írt és feleségének, Júliának címezett. Koltói ősz című könyvében (Dacia Könyvkiadó, 1985) Kozma Dezső is idézi: „Csík-Szerdának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van; Sepsi-Szentgyörgyé talán még szebb…”
Van, ahol emléktáblákkal jelölték meg a jeles vendég látogatását: a csíkszeredai Petőfi utcában azt olvashatjuk az egyik ház falán, hogy itt szállt meg 1849. július 23-án, a kézdivásárhelyi Petőfi utcában pedig a július 24-i dátumot őrzi a tábla. Ezek történelmi tények. Az udvarterek (és immár a székely ágyúöntők) városát elhagyván a szabadság fegyvertelen harcosa Bemmel találkozott. Utolsó éjszakáját Székelykeresztúron töltötte, a halhatatlanságba onnan nem messze, a Fehéregyháza melletti csatatéren költözött át. A faluban levő múzeum meglátogatását csak ajánlani tudom, lenyűgöző!
Abból, ahogy az általa látott székely városokról, a vidékről ír, azt is megtudjuk, hogy a szabadságharc remélt győzelme után itt tervezte a „fészekrakást”, nem a szibériai Barguzinban, így a magam kutatásaiban nem is foglalkoztam ezzel az amúgy is vitatott elmélettel.
Az viszont érdekel, hogy hol, merre, mely utcákban járhatott a költő Sepsiszentgyörgyön. Közeledik a bicentenárium – 2023. január elsején telik 200 éve annak, hogy Petőfi Sándor megszületett –, márciusban pedig 175 éves lesz a Nemzeti dal, ezért kerestem azokat a helyszíneket, ahova emléktáblát, portrét, szobrot lehetne elhelyezni. Egy anyaországi kutatócsoport rendszeresen felkeresi azokat a helységeket a Kárpát-medencében, ahol Kiskőrös nagy szülötte látogatást tett, számba veszik az emléktáblák, szobrok állapotát is. Mivel 173 éve tájainkon is dörögtek az ágyúk, erre a térképre fel kell kerülnie Sepsiszentgyörgynek is, ahol egyik neves műholdas navigáció sem találja azt, ami minden magyar településen megvan: a Petőfi Sándorról elnevezett utcát vagy teret.
Dicséretes és örvendetes annak szándéka, aki lerója tartozását nagyjaink előtt!
