Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa ma jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához.
A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.
Horvátország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes részeit, köztük a külső határellenőrzésre, a rendőrségi együttműködésre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket.
Az egyezmény fennmaradó részei – például a belső határokon történő ellenőrzések megszüntetése – csak az uniós tagállamok egyhangú határozatát követően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban meggyőződtek arról, hogy teljesítik a szükséges feltételeket. A Tanács 2021 decemberében állapította meg, hogy Horvátország teljesítette a szükséges feltételeket.
A másik két balkáni ország, Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a Tanács továbbra sem hagyta jóvá. Hollandia például támogatja Románia felvételét, de a bolgár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét.
Az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, valamint 4 nem uniós ország – Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein – a tagja.
A halsztó döntés hallatán Romániában megkezdődött a siránkozó és melldöngető őrjöngés mind politikai, mind médiaberkekben, beleértve a bűnbakkeresést és vádaskodást. Az állami vezetők súlyos kritikákkal illetik a két kifogást emelő országot, Klaus Iohannis is előbújt a ködből, kijelentve: mélységesen igazságtalan Romániával és az állampolgáraival szemben, hogy Ausztria ellenkezése miatt nem született konszenzus csütörtökön az ország felvételéről a schengeni térségbe. A legnagyobb kormánypárt elnöke, a szocialista Marcel Ciolacu egyenesen azzal állt elő, hogy az osztrák jobboldali kormány szembement az Európai Unió tagállami többségének akaratával (vagyis a balliberális véleménydiktatúrával).
De a legnagyobb román hazafinak ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke bizonyult, aki „gyalázatos döntésnek” nevezte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának elutasítását. Harcias, ököl- és velőtrázó Facebook-bejegyzésében így fogalmazott: „Ausztria vétója helytelen, erkölcstelen, észérvektől mentes, szégyentelen politikai játszmára vall. Igen, gyalázatos ez a döntés, amely valamennyi romániai állampolgár, az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul. A jóérzés ellen, az Unión belüli szabad mozgást lehetővé tévő törvénykezések ellen” – fogalmazott Kelemen, hozzátéve: „Nem engedünk Ausztria szégyentelen zsarolásának!”
(Kelemen amúgy ismét bebizonyította, hogy nem teljesen ura a magyar nyelvnek, ugyanis a „törvénykezés” kifejezést tévesen használja a „törvényalkotás” helyett. Előbbi azt jelenti: peres, bírói eljárás folytatása, igazságszolgáltatás. Az RMDSZ-es politikusok, aktivisták és újságírók zöme hozzá hasonlóan keveri a két fogalmat.)
