A volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk a közalkalmazotti bértörvényről, és ezzel közösen vállalták a kapcsolódó 770 millió euró helyreállítási forrás elvesztését – jelentette ki Nicușor Dan román államfő, de ezzel csak megerősítette a szakszervezetek következtetését.
Az öt országos szakszervezeti szövetség.Az elmúlt időszakban kormányzó pártokat terheli a teljes felelősség azért, ahogyan az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalt bérreformot kezelték – közölte szerdán
Az Alfa Kartell, a Frăția, a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége (CSDR), a Meridian Országos Szakszervezeti Szövetség és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) közös állásfoglalása szerint a bértörvénytervezet legutóbbi változata sem oldja meg a szakszervezetek által jelzett alapvető problémákat.
A július 23-i közös közleményünk óta lényegében semmi sem változott – állapították meg. Szerintük a tervezet továbbra is súlyos szakmai és alkalmazási hiányosságokat tartalmaz, így nem szolgálhat egy koherens, méltányos és fenntartható bérrendszer alapjául.
A szakszervezeti szövetségek kifogásolták, hogy a jogszabály bizonyos pótlékokat eltörölne, ugyanakkor egyes szakmai-társadalmi csoportok számára új juttatásokat vezetne be a bérkülönbségek kiegyenlítésére. Úgy vélik, hogy ez az egységes szabályozási szemlélet hiánya miatt nem szüntetné meg, hanem más területekre helyezné át az egyenlőtlenségeket, és újabb hátrányos megkülönböztetésekhez, illetve perekhez vezetne.
A szövetségek hangsúlyozták továbbá, hogy nem a szakszervezetek felelősek a reform késedelméért, a hozzá kapcsolódó mérföldkőnek az utolsó kifizetési kérelembe való áthelyezéséért, a Világbank ajánlásainak átláthatatlan kezeléséért és az intézményes ellenőrzési mechanizmusok megbénításáért.
Közlésük szerint a társadalmi partnerek 2023 óta többször kérték, hogy a PNRR monitoringbizottságában, az illetékes miniszterek részvételével számoljanak be a közszféra bérezési reformjának és az energiaágazati reformoknak az előrehaladásáról. Állításuk szerint azonban a párbeszédet és a reformok nyomon követését szolgáló mechanizmus működését blokkolták, az erre kialakított szabályokat pedig felületesen kezelték.
Az érdekvédelmi szervezetek felszólították az ügyvivő kormányt, hogy hagyjon fel a közvélemény félretájékoztatásával, és ne használja a PNRR-mérföldkövet rögtönzött jogszabályok elfogadásának indoklására. Egyúttal jelezték, hogy készek részt venni egy új bértörvény kidolgozásában, de ehhez valódi társadalmi párbeszédet, teljes jogkörrel rendelkező legitim kormányt, valamint valamennyi érintett intézmény és szociális partner bevonását tartják szükségesnek.
