Ilie Bolojan román miniszterelnök kedden az igazságszolgáltatás reformjáról egyeztetett Alex Florenţa legfőbb ügyésszel, különös tekintettel a bírák és ügyészek nyugdíjazásának új szabályozására, ami része a második deficitcsökkentő csomagnak.
A kormány közleménye bükkfanyelven próbálta elhitetni, hogy előrelépés történt az arcátlanul magas bírói és ügyészi juttatások (fizetések, bónuszok, nyugdíjak stb.) csökkentése terén – ami széleskörű társadalmi elvárás –, de a sajtó szerint patthelyzet alakult ki. A találkozón elemzett kérdések között szerepelt ugyan a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, az új szabályozás bevezetésének átmeneti rendelkezései, valamint a nyugdíjak kiszámításának módosítása, emellett szó esett a bírák és ügyészek kiszámítható bérezésének követelményéről, a munkakörülményeik javításáról, illetve a bíróságok és ügyészségek túlterheltségéről, de hétfőn a bírák és az ügyészek szervezeteinek képviselőivel kerek perec megmondták Bolojannak: jottányit sem engednek kiváltságaikból és nyereségeikből. Végső menedékük az Alkotmánybíróság lesz, amely mindig kiállt a szerzett jogok és előnyök megtartása mellett, a mélyállammal nagy egyetértésben.
Az Országos Nyugdíjpénztár szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személy részesült különnyugdíjban, ami 25-tel több, mint az előző hónapban. Ezeket a juttatásokat nem a hozzájárulás és a szolgálati idő alapján számolják ki, mint az öregségi nyugdíjat, hanem külön törvények szabályozzák. 676 bíró és ügyész kapott különnyugdíjat, átlagosan 25 283 lej értékben, 795 diplomata nyugdíja átlagosan 6 892 lej volt, 877 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 6 113 lejt kapott, a polgári repülés területén dolgozók közül 1 352 személy részesült átlagosan 13 070 lejes öregségi juttatásban, a számvevőszék volt alkalmazottai közül 676 fő kapott átlagosan 10 107 lejt, a törvényszéki és ügyészségi kisegítő személyzet közül 2 314-en átlagosan 6 711 lejes különnyugdíjat kaptak.
Közben a tanügyi szakszervezetek szerint Bolojan egyszerűen hazudik, amikor azt állítja, hogy az elmúlt években csökkent a tanárok kötelező heti óraszáma. Közös közleményükben azt is bejelentették, hogy sztrájkőrségekkel és tüntetésekkel folytatják a tiltakozó akciókat. Az állásfoglalást aláíró három országos szakszervezeti szövetség szerint Ilie Bolojan kijelentése vagy a kormányfő oktatási rendszerrel kapcsolatos ismereteinek hiányáról árulkodik, vagy pedig manipulatív szándékkal hangzott el. Emlékeztettek arra, hogy az elmúlt évtizedekben a romániai pedagógusok kötelező heti óraszáma nem változott, és az egyik legmagasabb az EU-ban, miközben munkájuk a legtöbb uniós országban dolgozó tanárokénál sokkal összetettebb, és a fizetésük is sokkal alacsonyabb.
A szakszervezetek azt tanácsolták a miniszterelnöknek, hogy mielőtt a tisztségéhez méltatlan kijelentéseket tesz, nézzen utána annak, hogy miért vesztett el Románia több mint 700 millió eurót az oktatásra fordítható uniós helyreállítási forrásokból. Feltételezik, hogy kijelentésével Ilie Bolojan valójában igazolni akarta a széles körű konzultáció és megfelelő hatástanulmányok nélkül hozott megszorító intézkedéseket. A szakszervezetek emlékeztettek, hogy a tanárok munkája nem korlátozódik a tanításra: dolgozatokat javítanak, felkészülnek az órákra és iskolán kívüli tevékenységet is végeznek a diákokkal, ráadásul végeláthatatlan papírmunkával és kimutatásokkal terhelik őket a tanfelügyelők és iskolaigazgatók.
A szakszervezetek egyben bejelentették, hogy augusztus 19–22. között, augusztus 25–29. között és szeptember 3-án sztrájkőrséget tartanak az oktatási minisztériumnál. Szeptember 3–5. között naponta tüntetéseket szerveznek a kormánypalotánál, és s tanévkezdés napján, szeptember 8-án felvonulást terveznek a kormánypalota és az elnöki hivatal között. Az egyelőre kétséges, hogy lesz-e egyáltalán iskolakezdés és tanítás a tervezett dátumtól.
