Sütő András szobrának felállítása kapcsán újra súlyos magyarellenes megnyilvánulások helyszíne volt a marosvásárhelyi képviselő-testület csütörtöki ülése, amelyen az AUR egyik képviselője többek között besúgónak nevezte a 2006-ban elhunyt írót – írta tegnap a Székelyhon.ro.
De ugyanilyen botrányos az tény, hogy a tanács ülésén csak 15 képviselő vett részt a 23-ból, a többiek egyszerűen lógtak, köztük néhány RMDSZ-es is. Nekik nem fontos a vásárhelyi magyarok közképviselete és érdekvédelme.
Aki nem tudná: Marosvásárhelyen két újabb szobor felállítását tervezik, az egyikkel Sütő András (1927–2006) írónak állítanak emléket, a másikkal pedig egy Constantin Romanu-Vivu nevű „prefektusnak”, aki 1848–49-ben Észak-Erdélyben csapataival fegyveresen támadta hátba a magyar szabadságharcosokat, ezért felkoncolták. A Románok Egységéért Szövetség Bungărdean nevű marosvásárhelyi önkormányzati képviselője a tegnapi tanácsülésen Sütő Andrást „támadta hátba”, azt állítva róla, hogy a jeles erdélyi magyar író „hozzájárult a zsidók deportálásához és besúgó volt, saját nemzetét is elárulta”. Kelemen Márton ülésvezető nagy butaságnak és nevetségesnek nevezte azt, hogy Sütőnek 16 évesen köze volt a deportálásokhoz. A román tovább erősködött, hogy ő nem beszél félre, holmi történészekre hivatkozott – talán a Stefano Bottoni nevű politikai kalandorra, aki évekkel ezelőtt Olaszországból Erdélybe érkezve tévedt el teljesen az 1950-es, -60-as évek szekus ügyeiben, újabban meg Budapesten mocskolja Orbán Viktort és kormányát.
Egyébként ugyanez az E. T. Bungărdean nemrég Bodor Péter egykori főtéri kútja kapcsán mondta azt, hogy ott lovakat itattak, és most már nem kellene visszaállítani, mert Marosvásárhely belvárosában nincsenek már állatvásárok.
Kovács Mihály Levente alpolgármester visszautasította a képviselő állításait és arra kérte, tájékozódjon, mielőtt mellébeszél, mint ahogy tette a Bodor Péter-kútja és most Sütő András kapcsán is. Az alpolgármester arra kérte, tisztelje meg a magyar közösséget és ne beszéljen félre.
Az önkormányzati képviselők végül többségi döntéssel – egy tartózkodással és három ellenszavazattal – jóváhagyták a szoborpályázatok kiírását, elbírálásukra egy-egy kilenc tagú bizottságot is létrehoznak. A tervek szerint a pályázatokat októberben írják ki, a jövő év elejéig pedig meglesznek a nyertesek. Az első két nyertes egyenként 85 ezer, a két második helyezett egyenként 10 ezer, míg a harmadik helyezettek 5 ezer lejes díjazásban részesülnének.
Sütő András szobrát a Színház téren tervezik felállítani. A pályázók maguk határozhatják meg az emlékmű pontos helyét a téren belül, művészeti koncepciójuk alapján, amelyet dokumentációban kell megindokolniuk.
Az írónak egyébként az első székelyföldi szobrát – Zawaczki Walter Levente alkotását – a Sütő András Baráti Egyesület és a Lőrincz György vezette Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány állította a székelyudvarhelyi Művelődési Ház előtt 2013-ban.
