Ahogy azt egyes jólértesültek már tegnap megjósolták, a román alkotmánybíróság október 20-ra halasztotta mai ülésén annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban.
A tervezetet szeptember elején parlamenti felelősségvállalással fogadta el a kormány, majd a legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon. Az „állam az államban” típusú AB akkori közleménye szerint a bírák ezzel a döntéssel is értésre adták, hogy határozottan ellenzik az igazságszolgáltatás függetlenségének és alkotmányos szerepének gyengítésére irányuló kísérleteket.
A legfelsőbb bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény szembemegy nem kevesebb mint 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A bírák azt is felróják, hogy a döntéshozók elmulasztották kikérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményezését a jogszabály végleges formájáról, és figyelmen kívül hagyták a parlamenti felelősségvállalás eljárásával kapcsolatos alkotmányos rendelkezéseket.
A jogszabály parlamenti elfogadásakor tartott felszólalásában Ilie Bolojan miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a romániai bírák és ügyészek jelenleg 48-49 évesen vonulnak nyugdíjba, és az átlagnyugdíjuk meghaladja a 24 ezer lejt. A vezetői tisztséget betöltött bírák juttatása a 35-40 ezer lejt is eléri. A kormány által előterjesztett törvénytervezet megszab egy 10 éves átmeneti időszakot, amelynek a végére 65 évre nő a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedik. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz a jelenlegi 100 százalék helyett – sorolta a reform fő elemeit a koalíciós kormány feje, aki szerint így is jelentős összegű lesz a bírák és ügyészek nyugdíja. Ám minden jel arra mutat; hogy a talárosok cinkos összefogása és ellenállása révén elbukik a kiváltságosok luxusnyugdíjának morális alapú reformja: a kaszt egyetlen ebül szerzett lejről sem hajlandó lemondani, miközben a közvélemény meg van róla győződve: köreikben az egyik legmagasabb a korrupció a balkáni országban.
Ugyancsak elutasított ma a bukaresti Alkotmánybíróság számos ellenzéki beadványt, amelyek a „monstruózus balliberális hatalmi koalíció” sürgősségi rendeletei és egyéb alacsonyabb rendű jogszabály-tervezetei ellen irányultak. Az óvásokban az ellenzéki pártok azt kifogásolták, hogy a ezeket a – főként megszorító – intézkedéseket parlamenti vita, a romániai polgárok megkérdezése és demokratikus szavazás nélkül fogadtatta el a kormány, amely így átvette a parlament szerepét, és lábbal tiporta a jogállamiság alapvető elveit.
Jelen állás szerint a jogállamot és demokráciát a rendeleti kormányzás és az ezt elősegítő alkotmánybírósági ítélkezés erősen megkérdőjelezi Romániában.
