Vannak történetek, amelyeknél a sors keze nem is lehetne nyilvánvalóbb. Laborczy-Lakner Zoltán Lehel történész egy építési törmelékhalom tetején talált rá arra a monumentális kiadványra, amely nemcsak fizikai méreteivel, hanem szellemi üzenetével is a magyar nemzeti emlékezet egyik legfontosabb dokumentuma.
A Segítség című album Jókai Mór hívószavára született meg 1887-ben, és ma is aktuális leckét ad nekünk szolidaritásból. Erről a nemrég Torockón bemutatott kiadványról szól az MCC Magyar Összetartozás Intézete új, izgalmas tanulmánya.
Amikor 1887-ben Magyarországon egymást követték a pusztító elemi csapások – tűzvész emésztette fel néhány napon belül Eperjest, Nagykárolyt és az egyik legszebb erdélyi települést, Torockót –, a nemzet nem maradt néma. A Magyar Összetartozás Intézetének honlapján, a Látkép című emlékezetpolitikai sorozatban megjelent hiánypótló tanulmány, Az összetartozás óriáslapjai, egy olyan különleges jótékonysági vállalkozást mutat be, amely a maga korában páratlan volt.
Mint a tanulmányból kiderül, a tragédia hírére a kor legbefolyásosabb és legismertebb irodalmi alakja, Jókai Mór állt az összefogás élére. A cél így lett a hatékony anyagi segítségnyújtás, amelynek eszközeként született meg a fellelt Segítség című kiadvány, mely mindazonáltal a korszak reprezentatív kulturális és társadalmi lenyomata lett, hiszen a kor legnagyobb művészei adták nevüket és tehetségüket a kötethez: többek között Zichy Mihály, Zala György, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Csók István, Greguss Imre, Margitay Tihamér, Mednyánszky László, Telepy Károly, az akkor még Rippl Józsefként szignózó Rippl-Rónai, valamint Feszty Árpád festményeikkel, rajzaikkal, Erkel Ferenc kottáival, a trónörökös Rudolf főherceg pedig az előszó megírásával járult hozzá a műhöz.
A Magyar Összetartozás Intézete által publikált rendhagyó írás – amely ide kattintva olvasható teljes terjedelmében: https://magyarosszetartozas.hu/publikacio/az_osszetartozas_oriaslapjai – nem csupán a múltba réved. Arra figyelmeztet, hogy ezen „óriáslapok” üzenete közel 140 év távlatából is érvényes: a magyar nemzet legnagyobb válságai idején is képes volt a megújulásra, ha az összefogást választotta a széthúzás helyett.
