A Magyar Távirati Iroda (MTI) beszámolója így kezdődött: „Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A székelyföldi város egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be kiemelt figyelmet szeltelve Erdélynek és Háromszéknek. A sepsiszentgyörgyi múzeum tárgyakon, dokumentumokon, fényképeken és személyes történeteken keresztül idézi fel a romániai kommunista diktatúra évtizedeit. A történelmi események bemutatása mellett arra is hangsúlyt fektet, hogy miként működött a hatalom, és milyen hatással volt a rendszer az emberek mindennapi életére, családjaira és közösségeire. A szerda esti hivatalos megnyitón a romániai történetírás és általában a közélet meghatározó képviselői vettek részt.”
A tudósítás a továbbiakban többet-kevesebbet idéz a jeles közéletiek beszédeiből, ők Antal Árpád polgármester, Emil Constantinescu volt államelnök, Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, Hegedüs Csilla volt államtitkár, Mădălin Hodor történész, a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) alelnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az MTI tudósítása ezzel a mondattal zárult: „Az est állófogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.” A romániai magyar és a magyarországi sajtó egy része ezt a tudósítást vette át és tette közzé.
Az már a román sajtóból derült ki, hogy a neves emberjogi aktivista, egyetemi tanár, író, szerkesztő Gabriel Andreescu, azon kevés romániai disszidensek egyike, akik nyíltan szembeszálltak Nicolae Ceaușescuval és a romániai kommunista rendszerrel, Tőkés Lászlóra, az 1989-es Temesvár hősére is felhívta a figyelmet. Ám az MTI csak ennyit írt a felszólalásáról: „Gabriel Andreescu emberjogi aktivista, kutató gratulált a városvezetésnek a múzeum létrehozásához. Rámutatott: ennek a korszaknak egy szelete a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárában található, és azt javasolta, hogy a múzeum kutatási részleggel is bővüljön. Ez többek között a romániai magyar ellenállás történetének román nyelvre való lefordításával is foglalkozhatna – mondta –, mivel román nyelvű források hiányában ez a többségi társadalom körében alig ismert.”
Ezzel szemben a helyi román We Radio honlapján azt olvashattuk, hogy Andreescu azt javasolta a múzeumnak: váljon a kultúrák közötti kommunikáció hídjává a kommunista időszak magyar disszidenseire vonatkozó tanúságtételek és dokumentumok román nyelvre történő lefordítása által, „támpontként felkínálva a Tőkés László által már a ’70-es évektől vállalt attitűdöt, valamint az 1989 decemberében Temesváron tanúsított szolidaritást” (eredetiben: „oferind ca reper atitudinea asumată de Tőkés László încă din anii ’70 şi solidaritatea manifestată la Timişoara în decembrie 1989″).
