Fotókiállítással és emléktábla-avatással tisztelgett Fadrusz János emléke előtt a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Jubileum 700 Egyesület. A magyar történeti szobrászat egyik legjelentősebb alakjára, a Mátyás-szoborcsoport megalkotójára emlékezve, április 19-én (vasárnap) délután Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának előadótermében egy, a Fadrusz-életművet bemutató fotókiállítást nyitottak meg, majd ezt követően azt a kincses város Főterén található és frissen felújított Rósás-ház homlokzatán elhelyezett emléktáblát avatták fel, amely jelzi: abban az épületben lakott Fadrusz János a Mátyás-szoborcsoport felállításának idején. A kiállításmegnyitó ünnepi alkalmát Kostyák-Szövérdi Gergő és Kostyák Előd csellóművészek játéka színesítette.
„Egy nagy és fontos tartozást törlesztünk a mai nappal. Egy olyan személyiség előtt tisztelgünk, akit egyetlen egy – ám igencsak jelentős – eseményt leszámítva semmi más nem kötött Kolozsvárhoz. Fadrusz János szegény legényként érkezett a kincses városba, hogy megtudja, ki nyerte a Mátyás-szobor megalkotására kiírt pályázatot, és amikor értesült róla, hogy az ő pályaműve részesült a legkedvezőbb elbírálásban, az anekdota szerint barátjától kért kölcsön tíz koronát, hogy táviratozhassa az örömhírt menyasszonyának” – kezdte beszédét Gergely Balázs. A Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke rámutatott: Kolozsvár ezredéves története során számos kiemelkedő személyiségtől kapott ajándékot, a legnagyobbat – megítélése szerint – mégis Fadrusz Jánostól kapta. „A Mátyás-szoborcsoport már felállításának pillanatától kezdődően Kolozsvár szimbólumává vált. Fadrusz János alkotása tovább gazdagította az amúgy is élő Mátyás-kultuszt, a szobor létrehozásával pedig bronzba öntötte Mátyás király, Kolozsvár és teljes közösségünk igazságát. Az elmúlt évszázadban – akár a történelem vészterhes időiben, olykor magára hagyatva vagy elárvultan is –, ha valaki áthaladt Kolozsvár főterén és felpillantott Fadrusz János alkotására, biztos, hogy erőt merített belőle és kapott valami bátorítót. A szoborcsoport ereje pedig mindmáig velünk élő valóság” – mondta Gergely Balázs. Emlékeztetett: 1994-ben élőlánccal védte Kolozsvár magyarsága a szoborcsoportot, most pedig a Főtéren található Rósás-ház homlokzatán emlékjel hirdeti a tényt, hogy ott lakott Fadrusz János a szoborcsoport felállításának idején. Elhangzott: az emléktáblát néhai Gergely István szobrászművész bronz plakettje díszíti, a tábla végső formáját pedig Gergely Zoltán szobrászművész munkájának köszönhetően nyerhette el. Beszéde végén Gergely Balázs köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kiállítás megvalósításához, valamint az emléktábla felavatásához – külön is kiemelve Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumát, a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, a Rósás-ház tulajdonosát, valamint Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusát.
„A Mátyás-szoborcsoport több mint bronz és kő. Ez Kolozsvár szíve, jelképe és elidegeníthetetlen része. Elképzelhetetlen lenne a szoborcsoport nélkül, és következésképpen Fadrusz János nélkül is. Ő az, aki bebizonyította: kultúránk és történelmünk a világ bármely pontján megállja a helyét, s 1902 óta neki köszönhetően áll Kolozsvár Főterén nemcsak Mátyás király, hanem Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Szapolyai István és Báthory István is” – kezdte beszédét Oláh Emese. Kolozsvár alpolgármestere hozzátette: a szoborcsoport alakjai nemcsak a múlt hősei, hanem közösségünk kitartásának tanúi is. „Valljuk be: ez a szoborcsoport sokat látott. Túlélte a történelem viharait és a felejteni akarást. Túlélte azokat az időket is, amikor el akarták tőlünk venni. De Mátyás maradt. Maradt, mert a kolozsvári magyar közösség kitartása és szeretete megingathatatlan falat vont maga köré” – jelentette ki Oláh Emese, majd beszéde zárásaként hozzátette: a felavatandó emléktábla nemcsak a múltról szól, hanem arról is, hogy Kolozsvár magyarsága büszkén vallja, hogy a Főtér és a szoborcsoport a kincses város magyar kultúrájának szerves része.
Kovács Ferenc a Rósás-házat tulajdonló és felújíttató Transylvania Prime Property Investments cég képviselőjeként köszöntötte a megjelenteket, majd rövid felszólalásában elmondta: a kolozsvári születésű Nagy Elek üzletembernek köszönhető, hogy értékmentő erőfeszítései révén a Rósás-ház újra régi fényében tündökölhet, és nagy örömükre szolgált, hogy lehetőséget biztosíthattak az emléktábla kihelyezéséhez.
Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében rámutatott: az emlékezetpolitika az identitáspolitika elidegeníthetetlen része. „Az elmúlt években egy olyan emlékezetpolitikai munkának voltunk részesei és alakítói, amely célul tűzte ki, hogy megőrizze a Kárpát-medencében élő magyarság emlékhelyeit, sőt, újakat is létesítsen. Ennek eredményeként a főkonzulátus az elmúlt időszakban 27 emlékhelyet újított meg vagy alapított Temesvártól Máramaros megyéig” – mondta. Hozzátette: Fadrusz János életműve, valamint annak kiemelkedő éke, a Mátyás-szoborcsoport is arról tanúskodik, hogy a Kárpát-medence magyar közössége számos kulturális kincset őriz mind a mai napig.
Zakariás Ágota művészettörténész, a főkonzulátus rendezvénytermében megnyitott kiállítás kurátora részletekbe menően ismertette Fadrusz János munkásságát, valamint a Mátyás-szoborcsoport keletkezéstörténetét, külön is kiemelve Kolozsvár és a monumentális alkotás közötti különleges kapcsolat legelső mozzanatait, valamint a szobor felállításának körülményeit.
A köszöntőbeszédeket követően az ünneplő kolozsváriak átvonultak a Főtér 20. szám alatt található Rósás-házhoz, ahol László Attila, kolozs-dobokai főesperes áldásával leleplezték és felavatták a Fadrusz-emléktáblát.
