Bemutatta országos reprezentatív kutatását a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE), amelynek célja nemzeti minimum létrehozása. Győri Enikő, az egyesület elnöke sajtótájékoztatón ismertette a kutatás legfontosabb megállapításait, valamint több részletet elárult a felmérés módszertanáról. Emlékeztetett, hogy utoljára tíz évvel ezelőtt jelentkezett az egyesület hasonló gondolatokkal, most pedig ismét fontosnak érezték, hogy elgondolkodjanak a nemzeti sorskérdéseken, amelyek a legerősebben kapcsolódnak a polgári értékrendhez.
Ezeket a szakértői gondolatokat hat munkacsoport gyűjtötte össze, majd országszerte közel száz fórumon vitatták meg. Csaknem mindegyik munkacsoportban felvetődött, hogy szülessen az országban egy társadalmi minimum, amire később épülhet egy politikai minimum is.
Az egyesület többkörös egyeztetés során 33 témát azonosított, amelyen létrehozható a nemzeti minimum, majd a kiválasztott normatív állítások társadalmi támogatottságát tesztelte közvélemény-kutatással.
A kutatást idén januárban végezték el, a minta a magyar lakosságot nem, életkor, legmagasabb iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja. Az ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatás célja annak feltárása volt, hogy mely normatív állítások képezhetik egy lehetséges magyarországi nemzeti minimum alapját.
A válaszadók a 33 állítást egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelték aszerint, mennyire értenek egyet velük. Az eredmények alapján 12 olyan normatív állítás azonosítható, amelyet a kutatás javaslatként alkalmasnak tart a nemzeti minimum részévé tenni. Győri Enikő kiemelte, hogy a kutatás eredményei arra is rámutattak, hogy nem minden vizsgált kérdés alkalmas közös minimumként való megfogalmazásra.
Az egyesület elnöke részletesen ismertette a 12 pontot:
– Magyarország ne vegyen részt semmilyen háborúban
– Az állam kiemelt feladata a társadalmi béke megőrzése
– Az államnak a teljes magyar nemzetet kell képviselnie
– A társadalom alapja a család
– Az egyén érdeke nem írhatja felül a közösségi érdeket
– Az iskolának egyaránt feladata az oktatás, a nevelés és a közösségépítés
– A kiszolgáltatottak védelme az állam felelőssége
– A vélemény szent és szabad, amíg a másik ember méltóságát nem sérti
– A közbeszéd legyen tiszta és alapuljon a másik embere tiszteletén
– Nem elfogadható a rosszhiszemű, szándékos megtévesztés
– Magyarország munkaalapú társadalom
– A közpénzek felhasználása legyen átlátható
Győri Enikő elmondta, hogy meg akarják nyitni a vitát ezekről a pontokról, emellett szeretnék, hogy a politika inspirálódjon a munkából. Ha van társadalmi igény, hogy alapkérdésekben a magyarok egyetértsenek, akkor ezt a politikának fel kell vállalnia. Ez lenne az útja annak, hogy újrafoltozzuk a szétszakadt magyar társadalom szövetét – mondta az egyesület elnöke. Majd kifejezte azt a reményét, hogy a kutatásokat meg lehet ismételni, továbbá abban bíznak, hogy sokan fognak csatlakozni a kezdeményezéshez. Újságírói kérdésre Győri Enikő tudatta, hogy a megállapításaikat minél szélesebb körnek szeretnék eljuttatni, így a politikai döntéshozóknak is.
