A Szent István első vértanúról nevezett Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság és apátja minapi kilakoltatása a több mint kétszáz éven át birtokolt rendházból csak egyike a román többségű, a Nemzeti Liberális Párt által uralt nagyváradi önkormányzat kimondottan magyarellenes akcióinak. Olyan szobrokkal tervezik ellepni a város legnagyobb terét, amelyek a történelmi Magyarország szétverésén ügyködött politikusoknak állítanak emléket – számolt be erről némi visszafogottsággal a Bihari Napló.
A hetilap internetes változata Nagy-Romániáról szól majd a Nagyvásártér: jön a „Nagy Egyesülés személyiségeinek sétánya” címmel már a múlt hónap végén tudósított a tervről, de ez szinte semmilyen visszhangot nem keltett a romániai magyar érdekvédelem és közképviselet berkeiben. A 900 éven át a magyar királysághoz, illetve az erdélyi fejedelemséghez tartozott Várad magyarsága ma már a lakosság húsz százalékát sem teszi ki, szórványállapotba taszítva már nem képes kiállni önmagáért. Ennek jele az is, hogy a város főterén nincs egyetlen „magyar szobor” sem, van viszont négy „román”, közülük egy a városalapító magyar király, Szent László Trianon után lebontott szobra helyén.
Az alábbiakban a megjelent tudósítást idézzük: „A Nagyváradi Helyi Tanács csütörtöki rendes ülésén elfogadta a »Nagy Egyesülés személyiségeinek sétánya« kialakításáról szóló határozatot. A sétány a Nagyvásártér (ma Parcul 1 Dececembrie ) közepén kap helyet, a román katona monumentális szobra és a villamosvonalak közötti sétányon. Olyan politikusok, egyházi személyek, ügyvédek és diplomaták mellszobrait állítják majd fel rajta, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1918. december 1. után létrejöjjön Nagy-Románia. A kezdeményezést korábban már bejelentette a városvezetés, most azonban a helyi tanácsosok hivatalosan is megszavazták a projektet, az RMDSZ tartózkodása mellett.” Ez utóbbi azt jelenti, hogy a 27 tagú képviselő-testületben üldögélő öt magyar, pontosabban RMDSZ-es tanácstag nem közül senki sem emelt szót a „román szoborerdő” ellen.
A tudósítás így folytatódik: „A döntés értelmében a köztéri szobrok elhelyezése mellett a parkban a Garasos híd felé vezető sétányt hivatalosan is a Nagy Egyesülés személyiségeinek sétányának fogják hívni. A váradi polgármesteri hivatal közleménye szerint a projekt célja, hogy a belváros egyik kiemelt részén, több műemlék közelében egy olyan tematikus teret hozzanak létre, amely az 1918. december 1-jei történelmi eseménynek állít emléket. A sétány része lesz Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobra is, amelyet 2019-ben avattak fel.” Tegyük hozzá: a magyarok pisszenése nélkül. Pedig leleplezéskor még a román prefektus is elismerte: „Neki köszönhetjük, hogy Temesvárt, Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit Romániának ítélték”. Ez az győztes hatalmak zsoldjában álló francia semmirekellő a térképasztalnál ülve ceruzával húzogatta azokat a trianoni határokat az első világháború után, amelyek léte aztán a második világégés kirobbanásának egyik oka volt.
„Emellett további tizenegy új mellszobrot állítanak fel olyan történelmi személyiségek tiszteletére, akiket a Nagy Egyesülés szempontjából meghatározónak tartanak. A megszavazott előterjesztés szerint a szobrok elkészítésére és felállítására a szükséges építési engedélyek megszerzése után kerülhet sor. A mellszobrok bronzból készülnek, egységes méretű talapzatokra kerülnek, akkorák lesznek, mint az Emmanuel de Martonne-szobor.” Hogy mibe kerülnek ezek a végletekig eladósodott városnak? Kit érdekel, ha „nemzetépítésről” és „történelemformálásról” van szó…
Megtudhattuk még, hogy: „A sétány kialakítása több szakaszban történik majd. A tervek szerint 2026-ban Woodrow Wilson egykori amerikai elnök mellszobra készül el, akinek neve az első világháborút követő nemzeti önrendelkezés elvéhez kapcsolódik. 2027-ben Alexandru Vaida-Voevod, Vasile Goldiș, Iuliu Hossu, Ioan Ciordaș és Nicolae Bolcaș mellszobrait állítanák fel, míg 2028-ban Vasile Lucaciu, Vasile Stoica, Henri Berthelot, Gheorghe Pop de Băsești és Ștefan Cicio-Pop szobrai készülnének el. A határozat szakjelentése szerint az új sétány célja a helyi identitás erősítése is. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Nagyvásártér jelenleg is felújítás alatt áll és a munkálatok várhatóan a nyár végére fejeződnek be.” Hogy a „helyi identitás erősítése” miként történik olyan figurák szobrainak a felállításával, akiknek többnyire semmi közük sem volt Nagyváradhoz, azt el nem tudjuk képzelni…
Akár egyenként véve őket, némi „guglizással” hamar kimutatható, hogy a román nevű személyek legtöbbje kimondottan Magyarország- és magyarellenes magatartásáról és akciózásáról ismert. Bár többen is Erdélyben és a Partiumban születtek, magyarul tanultak, sőt a magyar országgyűlés tagjai is voltak. Hogy csak egyikőjüket emeljük ki: a Sztojka Vazul néven 1889-ben a dél-erdélyi Feleken született Vasile Stoica, a budapesti ELTE diplomása a homogén román nemzetállam egyik szorgalmazója volt, aki egyéb bűnei mellett a Nagy-Romániához került nemzeti kisebbségek eltávolításával számolt, ötmillió fővel kalkulálva…
R. B. M.
