Magyar Péter, a budapesti brüsszelita bábkormány feje korábban még olyan köztársasági elnököt ígért, aki kívül áll a pártpolitikán, most azonban éppen egy olyan személyt támogat csőcselék-pártja, a TiSza, aki már a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő volt. Baka Andrásról van szó.
A Fidesz kitartottjaként másfél évtizedig lapító Magyar gyorsan változtat álláspontján, ha politikai érdekei úgy kívánják. Baka András 1990-ben az MDF budapesti listájáról jutott be az Országgyűlésbe, és 1990–1991 között az MDF-frakció tagjaként dolgozott. Esetében nem pusztán valamiféle távoli politikai kapcsolatról van szó. A leendő államfő 1990-ben az MDF budapesti listájáról került be az Országgyűlésbe. 1990 és 1991 között országgyűlési képviselőként dolgozott, az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette, emellett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának titkára volt.
A mandátumáról 1991-ben úgy mondott le, hogy Antall Józsefék a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságába delegálták – pedig Baka nem is volt a rendszerváltó MDF tagja –, amelynek bírájává meg is választották. Baka saját korábbi nyilatkozata szerint soha nem lépett be a pártba. Ettől azonban a parlamenti múlt ténye nem változik: az 1990-es választáson az MDF budapesti listájáról szerzett mandátumot, és az MDF parlamenti frakciójába ült be. Magyar Péter magabiztosan ígérte meg a kampányában, hogy pártfüggetlen, korábban nem politizáló állanfőt akar látni a puccal eltávolított Sulyok Tamás helyében.
Korábban a baloldali nyilvánosságban komolyan felmerült Bárándy Péter és Hadházy Ákos jelölése is. Bárándy bár nem volt korábban parlamenti képviselő, a Medgyessy-kormányban két éven át igazságügyi miniszter volt. Hadházyt is kizárta a TiSza Párt elnöke, hiszen 2013-tól 2026-ig országgyűlési képviselő volt: az LMP, majd a Momentum színeiben, végül független botrányhősként búcsúzott dicstelenül a parlamenttől.
Baka András esetében viszont nem jelentett gondot a pártpolitikai múlt. Magyar Péter hazudott tehát saját választóinak és az egész világnak, de ez ma már nem meglepő.
Amúgy a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének neve nemcsak kormánykritikus megszólalásai miatt vált ismertté, hanem azért is, mert az 1956-os véres tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként a több forradalmárt is kivégző katonatiszt, Korbely János számára kedvező strasbourgi döntést támogatta. Baka emellett Magyarral eltérő álláspontra helyezkedett a 2006-os gyurcsányi rendőrterror kapcsán. Miközben a 2006-os események egyik oldalán ott volt a mostani kormányfő, aki saját elmondása szerint a rendőri túlkapások áldozatainak jogi segítséget nyújtott, a másik oldalon ott találjuk Baka Andrást, aki megtagadta az elégtételt a rendőrterror áldozataitól.
