A Sepiszentgyörgyön megjelenő Háromszékben foglalta össze Ferencz Csaba Mennyit veszítettünk? címmel a román állampolitika egyik legfájdalmasabb kudarcát.
Augusztus végén lejárt a világjárvány következményeit felszámoló uniós helyreállítási és reziliencia program határideje. Románia eredetileg összességében közel harmincmilliárd euró forrást használhatott volna fel a Planul Național de Redresare și Reziliență (PNRR) akcióterv keretében, ám ennek mintegy harmadát nem sikerült lehívnia.
A 2021 végén elfogadott költségvetés értelmében a tizenöt terület – úgymint vízgazdálkodás, biodiverzitás, hulladékgazdálkodás, fenntartható közlekedés, épületek energiahatékonyságának növelése, energetika, digitális átmenet, fiskális és nyugdíjreform, kutatás-fejlesztés és innováció támogatása a magán szektorban, helyi mobilitás fejlesztése, turizmus és kultúra, egészségügy, szociális reformok, közigazgatási reform, oktatás – projektjeire Románia összesen 29,182 milliárd euró forrást használhatott volna fel, amiből 14,24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 14,942 milliárd euró pedig kedvezményes hitel. Igaz, időközben kérte és több alkalommal módosítottak is mind a fejezetek, mind a keretösszegek tekintetében. A szakminiszter végül alig több mint 21 milliárdos kerettel számolt.
Dragoș Pâslaru, az uniós projektek minisztere azt nyilatkozta a közelmúltban, hogy a keretösszeg 90 százalékát le fogják hívni, a bértörvény elfogadása esetén pedig – ami egyébként a határidőre nem történt meg – az arány 97 százalékra nő. A tárcavezető a sokadik újratárgyalás után 21,14 milliárd euróra lefaragott keretösszegről beszélt. Az eredetileg valamivel több mint 29 milliárd euró forráshoz képest azonban a teljesítés mintegy 65,6 százalék, az elveszített összeg pedig 8,5 milliárd euróra tehető.
Csak az idén a programból származó pénz, amit természetesen befoglaltak a költségvetésbe, 98,7 milliárd lej lett volna, vagyis minden egyes elveszített lej a költségvetési hiányt növeli. Csak a két, az utóbbi időben vitatott jogszabályhoz (bér- és átláthatósági törvény) kapcsolt uniós támogatás az idei GDP 0,4 százalékát teszi ki. Ez a 98,7 milliárd lej minden idők messze legnagyobb éves uniós támogatása lenne. A korábbi rekordot a 2025-ös 75,9 milliárd jelentette, majd a 2023-as 67,7 milliárd következik. GDP-arányosan 2023-ban érkezett a legtöbb pénz Brüsszelből, 4,2 százalék, a tavalyi mutató 4 százalék volt.
Egy sor beruházás nem lesz kész határidőre. Ilyen lehet a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal Élesd–Kissebes szakasza, valamint az A7-es autópálya több szakasza. Augusztus végéig 132 kilométernyi sztrádaszakaszt kellett volna megnyitni, azonban a Pro Infrastructura Egyesület kimutatta: csak 46 kilométer átadása valósult meg. A határidőből kicsúszó beruházások miatt elúszó pénz százmilliós nagyságrendű lehet.
A függetlenként európai parlamenti mandátumot szerzett Nicu Ștefănuță képviselő, aki az egyik alelnöki pozíciót is betölti az EU törvényhozásában, még keményebben fogalmazott a fel nem használt források tekintetében. Szerinte valódi nemzetárulás a PNRR-ből származó uniós források lehívásának kudarca. Öt év nem volt elég, hogy a végrehajtott reformok révén soha nem látott, harmincmilliárd euró forrás érkezzen az országba. „Románia 13 milliárd eurót vett fel a PNRR-ből. Még a felét sem” – fogalmazott egyértelműen a képviselő. Ștefănuță ugyanakkor hangsúlyozta: Olaszország nemcsak az összes pénzt felhasználta, hanem még többet is kért. Továbbá, hogy még szemléletesebb legyen a veszteség, a képviselő szerint a kiesett milliárdokból 30 regionális kórház, ezer kilométer autópálya, kétezer iskola megépítése és 300 repülőgép beszerzése valósulhatott volna meg, ami mintegy ötszázalékos gazdasági növekedésnek felelt volna meg.
Mindeközben a román politikai osztály és klientúrája napok, hetek, sőt hónapok óta a hatalmi bársonyszékek, kormányzati pozíciók, törvényhozási tisztségek megkaparintásával és elosztásával van elfoglalva.
