A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés mai kecskeméti ülésén nem kapott többséget a megye elnevezés visszaállításának javaslata. A vármegye elnevezés történelmi hagyomány, amelyet a kommunista diktatúra szakított meg.
A közgyűlés, amely a költségvetés, az esélyteremtés, a területfejlesztés, a turizmus hosszú távú fejlesztése, a közbiztonság, a szakképzés és a vármegyei önkormányzati rendszer jövője mellett a megye elnevezés visszaállításáról is tárgyalt. Lenkei Róbert, a közgyűlés képviselője közleményében azt írta, hogy utóbbi kérdés ugyan nagy figyelmet kap, de szerinte az ülésen ennél fontosabb ügyekről is szó esett. Szerinte a vármegye nem egy politikai divat, hanem évszázados történelmi hagyomány, amelyet szerinte a kommunista diktatúra szakított meg.
Az Országgyűlés mégis úgy döntött, hogy október 1-jétől megszűnik a vármegye mint hivatalos közigazgatási elnevezés Magyarországon, a területi közigazgatási egységeket ismét megyéknek nevezik.
Az erről szóló parlamenti vitában korábban Rétvári Bence fideszes képviselő felszólalásában Rákosiék sztálinista pártjához hasonlította a kormányra került TiSza-pártot, azon az alapon, hogy mindkét politikai erő megszüntette vagy megszüntetni tervezi a vármegyéket. Úgy érvelt, hogy a javaslatban „rombolás van, építés nincsen”, és miközben a kormányzat Szent István-programot hirdet, az államalapító nagy király által kialakított vármegyerendszert alakítja át.
Az intézkedés mellett felhozott érvek szinte szó szerint megegyeznek azokkal, amelyeket a Rákosi-rendszer hangoztatott a vármegyék megyére nevezésekor, és akkor is népi felhatalmazásra hivatkozva törölték el a feudálisnak és elnyomónak mondott elnevezéseket.
Kérdés, hogy az új neokommunista budapesti rezsim miként törheti le a vármegyék ellenállását. Korábban az is felmerült, hogy Magyar Péterék a centralizáció és diktatúraépítés érdekében még a vármegyei közgyűléseket is feloszlathatják és megszüntethetik.
