A hagyományos kenyérhez mindössze liszt, víz, só és élesztő vagy kovász szükséges, a boltok polcain azonban sok olyan termék található, amely ennél jóval több, akár 15–20 összetevőt tartalmaz. Egy romániai törvénytervezet most szigorúan meghatározná, mit szabad kenyérnek nevezni, a cukrot, zsiradékot vagy adalékanyagokat tartalmazó termékeket pedig más néven kellene árusítani.
Hogy mennyire eltávolodhatott a kereskedelemben kapható kenyér a hagyományos recepttől, azt a Fogyasztóvédelmi Egyesület (APC România) korábbi vizsgálata is mutatja, amely szerint a megvizsgált szeletelt kenyerek 96 százaléka nem felelt meg a négy alapösszetevős receptnek, 73 százalékuk tartósítószert, 21 százalékuk pedig kétféle tartósítószert is tartalmazott.
Az egyes termékek összetevőlistája jóval hosszabb lehet a megszokott négy alapanyagnál, és akár 15–20 különböző tételből is állhat. A vizsgálat során a kenyerekben többek között pálmaolajat, margarint, cukrot, glükózszirupot, szójalisztet, burgonyapelyhet, tejport és különböző adalékanyagokat azonosítottak. Utóbbiak között szerepelt kalcium-propionát (E282), szorbinsav (E200), nátrium-diacetát (E262), aszkorbinsav (E300), zsírsavak mono- és digliceridjei (E471), diacetil-borkősav-észterek (E472e), nátrium-sztearoil-laktilát (E481), guargumi (E412) és xantángumi (E415) is. Ezeket különböző célokra, például a penészedés késleltetésére, a tészta szerkezetének javítására vagy a kenyér puhaságának megőrzésére használják. Egy újabb, 2026 októberében végzett felmérés ugyancsak azt mutatta, hogy még az egyszerű fehér kenyér összetétele sem feltétlenül korlátozódik a négy hagyományos alapanyagra.
Ezen a helyzeten változtatna a parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amely szerint a kenyér (rom. pâine) elnevezést kizárólag a gabonalisztből, vízből, sóból, valamint élesztőből vagy kovászból készült termékek viselhetnék. A szabályozás nem kizárólag a fehér búzalisztre vonatkozna, a lényeg az lenne, hogy a kenyér ne tartalmazzon további hozzáadott összetevőket. Ha a gyártó cukrot, édesítőszert, zsiradékot, adalékanyagot vagy lisztjavítót használna, a terméket már nem árusíthatná egyszerűen kenyérként, hanem a pékáru-különlegesség vagy sütőipari termék (rom. specialitate de panificație) megnevezést kellene alkalmaznia.
A szigorítás ugyanakkor nemcsak az ipari kenyereket érintené, hanem számos olyan hagyományosnak vagy egészségesebbnek tartott változatot is, amelyben egyébként semmilyen mesterséges adalékanyag nincs. Ha például egy pék lisztből, vízből, sóból és kovászból készít kenyeret, az megfelelne az új meghatározásnak, ha viszont ugyanebbe a tésztába napraforgómagot, tökmagot vagy lenmagot kever, a késztermék már más elnevezést kapna. Hasonló helyzetbe kerülnének egyes külföldi kenyérfajták is, például a francia briós, amelynek hagyományos receptjében tej, vaj és tojás is szerepel.
A kezdeményezők szerint a cél a vásárlók egyértelmű tájékoztatása, hogy az üzletben könnyebben megkülönböztethessék az egyszerű összetételű kenyeret a további hozzávalókat tartalmazó termékektől. A szabályok megsértéséért 10 ezer és 50 ezer lej közötti bírságot helyeznek kilátásba, ismétlődő szabálytalanságok esetén pedig az érintett termékek forgalmazását is megtilthatnák.
A hagyományos kenyér elkészítéséhez egyébként nincs szükség hozzáadott cukorra, olajra vagy emulgeálószerekre, az élelmiszeripar azonban különböző technológiai célokra használja ezeket. A cukor befolyásolhatja az erjedést és a kenyérhéj barnulását, a zsiradék puhábbá teheti a bélzetet, az emulgeálószerek segíthetnek megőrizni a kenyér állagát, az aszkorbinsav, amely E300 jelöléssel is szerepelhet az összetevők között, a tészta szerkezetének javítására és térfogatának növelésére használható. A tartósítószerek elsősorban a penészedés késleltetését szolgálják, ami különösen a hosszabb ideig tárolt, csomagolt kenyereknél lehet fontos.
A tervezett törvénymódosítás komoly ellenállást váltott ki a sütőiparban. A gyártók nem értik, miért kellene másként nevezni például egy magvakkal kiegészített, hagyományos módon készített kenyeret. Aurel Popescu, a Rompan sütőipari szakmai szervezet elnöke szerint a kezdeményezés kidolgozásakor nem egyeztettek megfelelően a szakemberekkel, Alexandru Cîrîc, az élelmiszer-kutató intézet elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy egyes előírások laboratóriumi ellenőrzése nehézségekbe ütközhet, a szükséges vizsgálatok költsége pedig akár 20 százalékos drágulást is eredményezhet. Romániában egyébként már jelenleg is szabályozzák a kenyér összetételét, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság 2013. évi 392-es rendelete azonban a hagyományos alapanyagokon kívül más összetevőket is megenged, meghatározott feltételekkel.
(Forrás: Bihari Napló)
