Egy nemrég készült tanulmány szerint tíz közalkalmazott közül heten úgy értékelik, hogy a romániai állami intézményeknél pénzpazarlás folyik. És ez mindig is így volt, és ezután is így lesz.
Maguk a közalkalmazottak is úgy értékelik, hogy az állami intézményekben olyan projektek futnak, amelyeknek a haszna nem egyértelmű, egyetlen céljuk a rendelkezésre álló pénz elköltése és az intézmény arculatának, imidzsének javítása. A megkérdezettek szerint a közigazgatás korszerűsítésére elköltött pénznek sincs különösebb eredménye.
Az tény, hogy az utóbbi években a beruházások nyomán az intézmények fejlődtek: jobb székházuk lett, felújították a felszerelést vagy javították az adminisztratív folyamatokat. Viszont ez csak a külcsín: semmilyen kézzelfogható eredménye nincs a közpénz ilyen célú elköltésének.
A legtöbb pénz tanácsadói szerződésekre megy el, és ezek egy része az állami vezetők, a politikusok és az intézményvezetők pereputtyának a zsebébe vándorol. A közintézményekben gyakran különösebb hasznosság nélküli állásokat tartanak meg, rosszul tervezettek a digitális platformok, a beszerzések során haszontalan felszereléseket vásárolnak. Nagy vagy igen nagy mértékben van jelen a közszférában az, hogy a beszerzések egyetlen indoka pusztán a közpénz elköltése.
Az intézmények modernizációja amúgy csak papíron létezik, az elképzelések jól néznek ki a prezentációkban, de nincs valós eredményük. Az állami intézmények saját társadalmi megítélésük javítására sokat költenek, ezeknek azonban semmi hasznuk nincs a közösség szempontjából.
