Jogerősen Románia javára ítélt a nemzetközi bíróság a meghiúsult verespataki bányaprojekt kártérítési perében, melyben a beruházó, a kanadai Gabriel Resources vállalat 6,5 milliárd dollár kártérítést követelt.
Luca Niculescu kormányfő kijelentette: ez jelentős győzelem Románia számára, mely azt bizonyítja, hogy a román állam képes megvédeni érdekeit, természeti erőforrásait és a közpénzt, és ezzel egy időben a jóhiszemű befektetőkkel szembeni ígéreteit is betartja. A kormányfő szerint a jogerős bírósági döntés a környezetvédelem és az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Verespatak (rom. Roșia Montană) kulturális örökségének megőrzése szempontjából is kedvező fejlemény.
A bukaresti pénzügyminisztérium közölte: a nemzetközi bíróság elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét, és teljes egészében helybenhagyta a 2024. március 8-án hozott ítéletet. A Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának (ICSID) döntésével véglegessé és kötelező érvényűvé vált a két és fél évvel ezelőtti ítélet, amely elutasította a Gabriel Resources Romániával szembeni, mintegy 6,5 milliárd dolláros kártérítési követelését. Az ügyben eljáró bizottság a semmisségi eljárás költségeinek megtérítésére is kötelezte a felperest. Ez az eljárás volt az egyetlen fellebbezési lehetőség az ICSID korábbi, 2024-es döntésével szemben.
A Gabriel Resources, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2015-ben indított kártérítési eljárást a román állam ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a bukaresti hatóságok a környezetvédők tüntetéseinek hatására nem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az Erdélyi-érchegységben lévő Verespatakon, holott 1997-ben bányászati céllal már koncesszióba adták a területet.
A Fehér megyei Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki Romániában, az Európai Unió fórumain pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Áder János Fidesz-képviselő, későbbi magyar köztársasági elnök emelték fel szavukat a környezet és történelmi-kulturális örökség védelmében. A bukaresti parlament 2014-ben utasította el az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van az ércbányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül hét kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette.
