Számos nagyvárosban sok tízezren tüntettek a lakhatási válság miatt a szakadó esőben, és eközben az általános sztrájk miatt is jelentős fennakadások voltak szerdán országszerte. Általános sztrájk legutóbb 14 éve volt Spanyolországban. Közben a szocialista miniszterelnök szerint a királyságban jólét és biztonság van.
A tüntetők egyike azt mondta, nem számít az időjárás, ott kell lenniük. Esőben vagy anélkül, tovább kell küzdeniük, a harc nem állhat meg. Másikuk azt magyarázta, különben nem fogják tudni megfizetni a lakbért, és sok spanyolnak el kell majd hagynia az országot, hogy máshol éljen. Egy náluk idősebb demonstráló szerint ez egy fontos mozgalom, amelynek meglesz az eredménye. Ez a kezdet, nem a vég - tette hozzá.
A fiatalokat is nagyban érint ez a válság. Tíz év alatt körülbelül 80 százalékkal emelkedtek a lakbérek, de a fizetések messze nem tartottak lépést ezzel. A követelések nemcsak a központi kormányzatnak, hanem a különböző pártállású regionális, illetve helyi vezető testületeknek is szólnak, amelyek szintén nem tettek lépéseket ez ügyben.
A Bérlők Szövetségének szóvivője azt mondta, a sztrájk a haszonszerzés ellen, a földesurak ellen, a munkaadók ellen és minden kormány ellen irányul. És ebbe beletartozik a központi kormány is, az úgynevezett progresszív kormány, amelynek a lakáspolitikája katasztrofális, és ennek szerepe van abban, hogy itt tartanak. Szerinte a korábban kormányzó Néppárt vonatkozó politikája is rossz volt .
Madridban és Barcelonában is incidensek is voltak, a rendőrség összecsapott a tüntetőkkel. A rohamrendőrök rárontottak olyan tiltakozó csoportokra, amelyek tüzijáték-petárdákat dobáltak a rendfenntartókra. Országszerte körülbelül 1 500 hasonló incidensről tudni, összesen 52 embert vettek őrizetbe. A szakszervezetek mindezzel együtt sikerként értékelik a megmozdulásokat és a sztrájkot.
Egyes vidékeken a viharok miatt nem tudták megtartani a demonstrációkat. Ezek a tüntetések közvetlenül a választási kampányidőszak előtt zajlanak. Spanyolországban november 29-én lesznek általános választások, és ennek a mozgósításnak az a célja, hogy a lakhatás, a bérek és a megélhetési költségek a politikai vita középpontjába kerüljenek.
Pedro Sánchez miniszterelnök szerint Spanyolország biztonságos, miközben a hivatali ideje alatt majdnem duplájára nőtt a nemi erőszakok száma. A spanyol belügyminisztérium statisztikái rémisztő tendenciára világítanak rá, bármit is mond Sánchez. A fickó tavaly nyáron még arról beszélt, hogy Spanyolországnak vannak a legbiztonságosabb útjai, „nem mondom, hogy a világon, de majdnem”. Pedro Sánchez a több mint 100 millió turistára utalt, akik évente megfordulnak Spanyolországban. Közben egymást követik a súlyos vasúti szerencsétlenségek az Ibériai-félszigeten.
2025-ben a rendőrség 5363 nemi erőszakot regisztrált. Átlagosan naponta közel tizenöt esetet jelentettek, ami több mint kétóránként egy eset. 2018-ban, Sánchez hivatalba lépésének évében 2744 eset volt. Hét éven belül a szám így körülbelül 95 százalékkal nőtt. Ez majdnem a duplája az előző adatnak. És a tendencia folytatódik: 2026 első felében a nemi erőszakok száma körülbelül 3,5 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Az emberrablások száma ugyanezen időszak alatt közel egyötödével, 51-ről 60 esetre emelkedett.
2024-ben 14 375 embert tartóztattak le vagy vettek nyilvántartásba szexuális bűncselekmények gyanúsítottjaként. Közülük 5641 külföldi volt, ami 39 százalékot jelent. Noha a külföldiek a lakosságnak mindössze 13,4 százalékát teszik ki, hivatalosan. A lakosságon belüli arányukhoz képest azonban több mint négyszer olyan gyakran gyanúsították meg őket, mint a spanyolokat. A külföldi gyanúsítottak listáját a marokkóiak vezették 1100 esettel, őket követték a kolumbiaiak 676 üggyel.
A legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények statisztikái is lesújtóak. 2025-ben a rendőrség 376 befejezett gyilkosságot és gondatlanságból elkövetett emberölést regisztrált, szemben a 2018-as 289-cel. Ez körülbelül 30 százalékos növekedést jelent. A gyilkossági kísérletek és emberölések száma ugyanebben az időszakban 799-ről 1413-ra emelkedett, ami körülbelül 77 százalékos növekedést jelent. És itt is jelentősen felülreprezentáltak a külföldiek.
A madridi Belügyminisztérium évkönyve szerint 2024-ben a gyilkossági kísérlettel és gondatlanságból elkövetett emberöléssel letartóztatott vagy vádolt személyek körülbelül 38 százaléka külföldi volt. A befejezett emberölések esetében ez az arány 32 százalék volt. A lakosságon belüli arányuk 13,4 százalék, de az emberölési kísérletek esetében ez majdnem háromszorosa ennek. Különösen drámai a kép a nőgyilkosságok esetében: 2023-ban az 58 esetből 26-ban az elkövető külföldön született, ami majdnem minden második esetet jelent.
