A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent — hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében a Beszterce-Naszód megyei Paszmoson (románul Posmuș). A szórványnap egyébként ma van, Bethlen Gábor fejedelem (1580–1629) vélt marosillyei születésének és dokumentált gyulafehérvári halálának napján.
A Bukarestben akkreditált magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombaton azon az észak-erdélyi szórványtelepülésen tartotta szórványnapi központi rendezvényét, ahol a ma már nem is élnek magyarok. A hétszáz fős falu közigazgatásilag Nagysajtó községhez tartozik, itt még százfős a magyarság, de a 14. század elején már létezett Paszmoson ma már csak románok élnek. Az itteni Teleki-kastély a 18. század közepén épült, a 19. században leégett, majd újjáépítették, a kommunisták államosították és lelakták. 2017–2022 között európai uniós támogatással sikerült felújítani a barokk kastélyegyüttest, de a Teleiek nem kapták vissza, hogy, hogy nem, minden a román állam kezén maradt. Az épített magyar örökség Paszmoson napjainkban kulturális központként és múzeumként működik, amelyet a Beszterce-Naszód Megyei Múzeumegyüttes (Complexul Muzeal Bistrița-Năsăud) kezel.
Kelemen Hunor a kastélyban tartott gyűlésen kijelentette: a közösségeket azt tartja meg, ha van magyar óvoda és iskola, ha van pedagógus, lelkész, közösségszervező és kulturális intézmények. Továbbá munkalehetőség, ami miatt a fiatalok haza akarnak jönni. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanilyen fontos, hogy a szórványban élők ne érezzék azt, hogy egyedül maradtak és problémáik túl kicsik ahhoz, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben vagy Budapesten meghallják őket. „Mert néha éppen ott van szükség a legerősebb közösségi jelenlétre, ahol a legkevesebben vannak” — fogalmazott.
„Ne szépítsük meg, ami nehéz, ne hallgassuk el a fogyást, az elvándorlást, azokat a településeket, ahol megszűnt a magyar iskola, ahol egyre kevesebben ülnek vasárnap a templomban, ahol egy család távozása néha már egy egész közösség meggyengülését jelenti” — fogalmazott a pártelnök, aki román parlamentben Hargita megyét képviseli.
A szórványban élők helytállását és kitartását méltatva felhívta a figyelmet, hogy amit ma örökségnek nevezünk, valamikor valakiknek a jelene volt, döntéseiknek, munkájuknak és kitartásuknak az eredménye. Az utódok dolga az, hogy hozzátegyenek ahhoz, amit kaptak, és majd úgy adják tovább. Kelemen aláhúzta: nem hisz abban, hogy a magyarságot úgy lehet tömbre és szórványra osztani, mintha az egyiknek több, a másiknak kevesebb lehetősége, joga lenne a jövőhöz. Mert a lélek ereje nem látszik a népszámlálási adatokban, ahogy nem látható bennünk az energia sem, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik, és amelyből mindig újra lehet és kell építkezni – hangsúlyozta. „Egy közösség nem attól marad meg, hogy semmit sem veszít el, hanem attól, hogy amit örökölt, azt képes újra és újra életté alakítani” — összegezte az RMDSZ elnöke.
A paszmosi ünnepségen a szövetség szórványbeli politikusai voltak jelen, akiknek részvételével több kerekasztal-beszélgetést is tartottak a magyar szórvány problémáiról. Szó esett a belső megújulás lehetőségeiről és az oktatás speciális gondjairól is. A rendezvény a Teleki-kastély látogatásával zárult.
Este a 40 kmre lévő megyeszékhelyen, Besztercén a Hargita Székely Néptáncszínház adja elő a Szomszédolás című produkcióját. A műsor a Hargita Megyei Tanács szórványt segítő Összetartozunk programjának része. A magyar szórvány napjáról a hétvégén több erdélyi szórványtelepülésen is megemlékeztek.
