Mint az várható volt, Moszkva elismerte a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, erről korábban az MTI tudósítása szerint már Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt is értesítette Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hírek szerint összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát.
„Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében” – indokolta a döntést az orosz elnök az országhoz intézett, hétfő esti videoüzenetébe. Azzal érvelt, hogy az Ukrajna nevű államalakulatot még Lenin és a bolsevikok hozták létre, Keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Azt mondta, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a dekommunizálás jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi kommunistátlanítást akar, azt Oroszország meg tudja rendezni.
Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre – figyelmeztetett egyúttal Putyin. Kijevnek szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.
Az orosz elnök behívatta magához a magas rangú tisztségviselőket, kikérte véleményüket a kérdésben, és egyetértés mutatkozott. A bejelentés azután érkezett, hogy kedden korábban a két szakadár terület 2014-ben kikiáltott függetlenségük elismerésére és katonai együttműködésre kérte Moszkvát. Múlt héten pedig az orosz törvényhozás alsóháza, a Duma fogadta el nagy többséggel a határozatot, amiben a területek elismerésére kérik az orosz elnököt.
Putyin ugyanakkor korábban hangsúlyozta, hogy Oroszország a szóban forgó területek függetlenségének elismerését, nem pedig elcsatolását tervezi.
Az Ukrajnától önhatalmúlag elszakadt két régió azzal vádolja az ukránokat, hogy támadást terveznek ellenük, emiatt teljes mozgósítást rendeltek el, és részben evakuálták a területeket. Szakértők azonban vitatják, hogy Kijev éppen akkor tervezne offenzívát, mikor ilyen feszült a helyzet, és Oroszország több mint 150 ezer katonát vonultatott fel a szomszédban.
A szakadár területek függetlenségének elismerése egyúttal a minszki megállapodás végét is jelentheti. Mint arra korábban a Magyar Nemzetnek Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója elmondta, a lépés következménye, hogy független országként ezek a köztársaságok védelemért és segítségért folyamodhatnak Moszkvához, valamint vásárolhatnak tőle fegyvereket.
A nyugat-európai vezetők állítólag „csalódottan vették tudomásul” a fejleményeket, a francia elnök válságtanácskozást hívott össze.
Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország célja és nemzetbiztonsági érdeke a béke hosszú távú megőrzése, ezért a Kelet-Európában kialakult konfliktussal összefüggésben arra szólítja fel a világpolitika szereplőit, hogy folytassák a párbeszédet, folytassanak párbeszédet az érintett felekkel.
A legfrissebb hírek szerint Moszkva elrendelte az Ukrajna keleti határán állomásozó orosz csapatoknak, hogy szükség esetén vonuljanak be a Donyec-medencébe és védjék meg a két „független népköztársaság” területi épségét, elhárítva egy az esetleges ukrán inváziót.
Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését – közölték Bukarestben.
