A magát húszmilliós nagy európai országnak beállító és tudó Románia állandó lakosságának alig több mint fele lakott 2022-ben szennyvízelvezető csatornahálózatra csatlakoztatott lakásban – derült ki a bukaresti országos statisztikai intézet (INS) ma közzétett kimutatásából.
Tavaly 11 millió romániai lakosnak volt közvetlen hozzáférése otthonában a települési csatornahálózathoz, negyedmillióval többnek, mint 2021-ben, ami már óriási fejlődésnek mondható. Regionális bontásban Bukarestben és a fővárost körülvevő Ilfov megyében a legmagasabb, 99 százalék azok aránya, akik csatornázott épületekben laknak, a második helyen a Székelyföldet is magában foglaló központi fejlesztési régió következik 71, illetve a bánsági megyéket tömörítő nyugati fejlesztési régió 68 százalékkal.
A legelmaradottabb ezen a téren a moldvai országrész 38 percenttel, illetve Havasalföld keleti fele 41 százalékkal. Tavaly a városi lakosság 99 százaléka lakott csatornázott épületekben, míg a falusi lakosság körében ez az arány alig 16 százalékot tett ki.
*
Egyre kevesebb kistermelő foglalkozik burgonyatermesztéssel Hargita megyében, így jelentősen visszaesett a burgonyaföldek területe – közölte Romfeld Zsolt, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője. (Akinek a nevét mind az Agerpres román, mind az MTI magyar állami hírügynökség elírta.) Idén mindössze 6500 hektár pityókaföldet tartanak nyilván a székelyföldi megyében, míg tíz éve ennek több mint kétszerese, 14-15 ezer hektár volt e terület. Az igazgató szerint a visszaesés folyamatos, és elsősorban a kistermelők döntenek úgy, hogy eladás helyett csak saját felhasználásra termesztenek burgonyát.
Ennek több oka van, a fogyasztás visszaesése és a műtrágya, permetszerek drágulása mellett az is közrejátszik, hogy kistermelőként nehéz szupermarketekben értékesíteni a terméket. Romfeld szerint a nagytermelőknél nem látni visszaesést, nekik több tárolási és értékesítési lehetőségük van.
A székelyföldi megyében második éve csökken hétezer hektár alá a burgonyaföldek területe, tavaly 6950 hektárt ültettek be. Hasonló csökkenés látható a cukorrépaföldeknél is, ahol a két évvel ezelőtti 160 hektár után idén már csak 82 hektárt tartanak nyilván. A megyében az 1990-es években még 350 hektáron, a rendszerváltás előtt ezer hektáron termesztették az ipari növényt. A répánál is az alacsony felvásárlói ár és az egyre nagyobb kiadások okozzák a visszaesést.
*
Ma megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák Romániában, ám mintegy 32 ezer tizenkét osztályt elvégzett fiatal egyszerűen nem iratkozott be az érettségire. Erre az oktatási miniszter is felocsúdott, és megígérte, hogy kivizsgálják az okokat, mintha ezzel bármit is tudna változtatni a szomorú tényeken.
A középiskolát végzettek közül a szaktárca közlése szerint összesen 130 500 diák szeretne leérettségizni, akik közül 16 ezer az előző évfolyamok végezettje. Az idei végzős évfolyamba beiratkozottak közel egynegyede meg sem próbálkozik ezzel. A hiányzók száma amiatt is aggasztó, mivel a nyolcadikosok múlt héten lezajlott képességfelmérő vizsgáitól is több mint 15 ezren maradtak távol. A román sajtó igyekezett a pedagógusok kikiáltani bűnbaknak, a május végén kezdődött és több mint három hétig tartó általános sztrájkjukkal indokolva a távolmaradást, de maga a szakminiszter cáfolta ezt. A tárcavezető ma úgy nyilatkozott, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéséig a végzősök átvették a tananyagot, ráadásul az oktatók nagy része a sztrájk ideje alatt is tartotta a kapcsolatot diákjaival, támogatta a vizsgákra való felkészülésüket.
A miniszter ígéri, hogy a vizsgaidőszak lejárta után valamennyi iskolában külön felmérik, hány diák nem iratkozott be a záróvizsgákra, és mi volt ennek az oka. Ha szociális okai vannak ennek az elharapózó jelenségnek, szociális intézkedésekkel kell közbelépni, ha speciális oktatási szükségletekről van szó, azokra kell összpontosítani – mondta Ligia Deca.
Idén még könnyítettek is az érettségin: a tanársztrájk okozta időhiány miatt eltörölték a szóbeli vizsgákat, a diákok kommunikációs képességeit és digitális kompetenciáit a középiskolai osztályzataik alapján mérik fel.
