Már bejárta az egész Kárpát-medencei sajtót – a bulvármédia által felerősítve –, hogy Andrei Marga, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem egykori rektora szerint Ukrajnát „természetellenes határok” veszik körül, a háborúban álló országnak pedig területeket kellene átadnia többek között Magyarországnak és Romániának.
Marga szerint Romániának „semmi keresnivalója nincs” az ukrajnai háborúban, s ezt állítólag a gyulafehérvári könyvvásár keretében mondta a 76 éves, Herder-díjas filozófus, politológus, akinek a szemlén bemutatták A demokrácia sorsa című új kötetét. Az 1997 és 2000 között oktatásügyi, 2012-ben néhány hónap erejéig pedig külügyminiszteri tisztséget betöltő egykori politikus a könyvbemutatón úgy fogalmazott: Ukrajnát „természetellenes határok” övezik. Ezért a posztszovjet államalakulatnak területeket kell átengednie Magyarországnak – Kárpátalját –, Lengyelországnak – Galíciát –, Romániának – Bukovinát –, valamint Oroszországnak – a Donbaszt és a Krímet. „Ezek más országok területei” – idézte Andrei Margát az Alba24.ro helyi portál.
A kolozsvári tudományegyetemet rektorként, illetve a szenátus elnökeként 15 éven át irányító Marga úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus nem csitul, ha a felek „leragadnak”. Hozzátette, addig nem lesz nyugalom Európában, amíg az Amerikai Egyesült Államoknak és Oroszországnak, Németországnak, Ukrajnának és Kínának nem sikerül valamilyen megállapodásra jutni a mostani konfliktus kapcsán. „Mivel nincs nyugalom, a demokrácia szenvedni fog” – állapította meg Andrei Marga, aki úgy vélekedett, hogy a mai Ukrajna nagyon távol áll a demokrácától, az országban a pártokat betiltották, a médiát kontroll alatt tartják, számos tehetős ember pedig rengeteg pénzzel elhagyta az országot. Azt már meg sem említette, hogy a legutóbb tartott népszámláláskor összeírt 40 millió lakos fele is lelépett már, ki nyugatra, ki keletre.
A bukaresti sajtó tegnap figyelt fel a korábban a Román Kulturális Intézetet (ICR) is irányító Marga állásfoglalására, amelyet a legtöbben sokkolónak, provokációnak neveznek. Sokan emlékeztetnek, hogy az átvilágítóbizottság évekkel ezelőtt megállapította róla, miszerint együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, és a Securitate besúgója volt Horia fedőnéven. Arra már a magyarok közül is kevesen emlékeznek, hogy Marga rektorsága alatt mindvégig gáncsolni igyekezett a BBTE magyar vonalának erősítését, autonómiáját, lévén a multikulturalizmussal álcázott többségi román dominancia reprezentánsa.
