Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök ma aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között saját köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetéséről is rendelkezik. Tették azzal mentegette, hogy jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelése után tett eleget alkotmányos kötelezettségének.
Sulyok Tamás megtehette volna, hogy nem írja alá a jogszabályt, visszaküldhette volna az Országgyűlésnek megfontolásra, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna normakontrollért. De csak annyi tellett tőle, hogy élesen bírálja a módosítást, amely szerinte példátlan változást jelent a rendszerváltás utáni magyar alkotmányos rendszerben.
Azt mondta, hogy az állami szervek közötti együttműködés alapja egymás alkotmányos szerepének és hatásköreinek tiszteletben tartása. Szerinte ezzel ellentétes út, ha a közhatalom fenyegetéssel, nyomásgyakorlással vagy az alkotmányos szabályok megkerülésével próbálja elérni céljait. Az államfő szerint a lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetek ellenére az alkotmányos rend és a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének védelme miatt egyetlen lehetősége maradt: hivatalban maradni. A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az Alaptörvényben biztosított hatáskörei alapján védi az alkotmányos rendet, ám szerinte alkotmánymódosító hatalommal (azaz a kétharmados TiSza-fölénnyel) szemben azonban nincs ilyen jogköre.
A köztársasági elnök azt magyarázgatta: aláírása egyben annak bizonyítéka, hogy végig betartotta az Alaptörvényben foglalt kötelezettségeit. „Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte a döntés azt is bizonyítja, hogy „a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták”.
Sulyok Tamás tehát önmagát piedesztálra állítva ismerte el, hogy nem tudott-mert szembeszállni a fékek nékül törtető önkénnyel. Annyi tellett tőle, hogy kijelentse: a felelősség kizárólag az alkotmánymódosító hatalmat terheli. És kimondta, hogy az 1956 örökségéből és a rendszerváltás után létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt Magyarországon, valamint megszűnt a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is.
A volt államfő szerint Magyarország következő köztársasági elnöke egy olyan elnök helyébe lép majd, akit szerinte alkotmányos értékeket sértő eljárással mozdítottak el. Sulyok Tamás úgy fogalmazott, hogy a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válhat, közjogi szerepe pedig elhalványulhat. Beszéde végén az államfő a nemzeti összetartozás fontosságáról beszélt, és arra szólított fel, hogy a magyarok tiszteljék egymás méltóságát és keressék a közös célokat a véleménykülönbségek ellenére is.
Orbán Viktor is reagált Sulyok Tamás bejelentésére. A Fidesz elnöke szerint az önkény immár nem fenyegetés Magyarországon, hanem valóság.
Az Országgyűlésnek harminc napon belül új köztársasági elnököt kellene választania, addig a kimondhatatlan nevű Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át Sulyok helyét.
