Névadója születésének 125. évfordulója alkalmából Tamási-évadot hirdet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, melynek nyitóelőadását az író születésnapján, szeptember 19-én este 7 órától tartják a színház nagytermében.
Az 1987-ben az udvarhelyszéki Farkaslakán született író Hullámzó vőlegény című darabját Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója rendezte. Ezzel egybekötve egy Tamási-kiállításra is sor kerül az előcsarnokban, melyet Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, az egykori Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi irodájának (amelynek mai magyartalan neve: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy) vezetője és Bocsárdi László, a színház aligazgatója nyit meg a bemutató előtt, 18 órai kezdettel. Címe: „A tiszta lelkiismeret szavának akartam szabadságot adni…”
A tárlat törzsanyaga a Magyar Művészeti Akadémia és Magyarság Háza együttműködése révén jött létre (kurátor: A. Szabó Magda), ezt bővítette ki a Liszt Intézet és a Tamási Áron Színház a jeles évforduló alkalmából. A kiállítás három hétig látogatható majd.
A Hullámzó vőlegény egy fiatal keramikus (esetünkben festőművészből lett képkeretező) kilátástalannak tűnő életébe enged betekintést, aki tehetséges, ám hiába járja a városokat tucatárujával, az anyagi csőd szélén áll, rengeteg embernek tartozik. Reménytelen helyzetében elfogad egy házassági ajánlatot, és egy számára gyakorlatilag ismeretlen, de gazdag vénlányt készül elvenni, miközben valójában egy másik lány iránt vonzódik. Érzi, hogy értelmetlen az érdekházasság, tudja, hogy értéktelen portékákat alkot a haszonszerzés reményében, mégsem lát más kiutat a helyzetéből, így magánemberként és művészként is válságba kerül az önazonossága. Vajon az anyagi érdekek vagy a „tiszta lelkiismeret szava” kerekedik felül a döntésében, vajon a jólét vagy a szerelem fogja meghatározni a további életét? Vajon lehet-e kompromisszumok nélkül élni? Vajon meddig mehet szembe az ember a saját meggyőződésével, ízlésével a megélhetéséért?
Tamási meseszerű példázata a második világháborút követő válság kontextusában íródott, így annak erkölcsi tanulságai mintaként szolgálhatnak a mindenkori válsághelyzetben élő ember boldogulásához. Vajon mi lehetne most aktuálisabb színpadi mű számunkra, akiket egyre komolyabb válsághelyzetekbe sodornak a világban zajló társadalmi, politikai és gazdasági események, amelyek egyénileg és közösségileg is kibillentenek egyensúlyunkból, felborítják az értékítéletünket?
„Valószínűleg minden rendezőnek van egy olyan környezete, amiben úgymond biztonságban érzi magát, olyan szerzők, témák, hangulatok, amelyeket már »kitalált«, amelyekhez jobban ért, vagy legalábbis ezt gondolja magáról. Tamási Áron egyáltalán nem ilyen számomra, rendezőként még nem foglalkoztam vele. Azonban szeretem a váratlan helyzeteket, ilyenkor az embernek össze kell kapnia magát, kevésbé kiszámítható, hogy milyen lesz az előadás. Adódott egy ilyen lehetőség, hogy Tamásit rendezhetek a Tamási Áron Színházban ezen az évfordulón, és nem hagyhattam ki. Hogy miért a Hullámzó vőlegény? Talán azért, mert egy művészről szól, az ő vergődéséről, megélhetési gondjairól, azokról az anyagi, intellektuális és érzelmi síkon létező értékekről, melyek engem is folyamatosan foglalkoztatnak” – vallotta Albu István rendező a készülő előadásról.
*
Szülőfalujában, Farkaslakán is megemlékeztek Tamási Áronról születésének 125. évfordulóján szombaton és vasárnap. A kétnapos rendezvénysorozat gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket: könyvbemutatók, kiállítások és előadások formájában emlékeztek a falu szülöttjére. Ma az író szülőházánál zajlott a megemlékezés, helybéli, székelyudvarhelyi és magyarországi résvevőkkel.
