Az egész Kárpát-medencei sajtót bejárta a híre annak, hogy Szijjártó Péter (Fidesz), Magyarország külgazdasági és külügyminisztere és Cseke Attila (RMDSZ), Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere kedden délután elindították Nagyváradon az új, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Interreg Románia–Magyarország programot. Senkinek sem tűnt fel, hogy ez az „indítás” két évet késett, hiszen már 2023-ban járunk…
A hivatalos magyar állami hírügynökség, az MTI három tegnapi tudósítást adott ki Szijjártó nagyváradi vendégeskedéséről, aki egy RMDSZ által szervezett gazdasági konferenciára volt hivatalos. Az első anyag címe ez volt: „Szijjártó: magyar–román közös fejlesztési program indul az autóipari beruházásokhoz kapcsolódóan”. Az átlagember számára semmit sem mondó diplomáciai-gazdasági körmondatokon és a röpködő számadatokon túl a lényeg így volt leszűrhető: a nagy elektromos autóipari beruházások (pl. akkumulátorgyárak) egy jelentős része Magyarország keleti részére érkezik, ami jó hír lehet a határ romániai oldalán élők, köztük a magyarok számára is. „Mi azt szeretnénk, ha ezekből a nagy kelet-magyarországi beruházási sikertörténetekből Bihar, Arad, Szatmár és Szilágy megyék és az itt élők is profitálnának” – mondta, majd arról győzködte a jelen lévő román hivatalosságokat, hogy a magyar kormányzat erdélyi gazdaságfejlesztési programja (amelyet a román nacionalisták eléggé durván támadnak, revizionista jelenségként fognak fel) „jó a román gazdaságnak, jó a magyar gazdaságnak és jó az itt élő magyar közösségnek is, amelyre mi erőforrásként tekintünk.”
Közben kiderült: a magyarországi ellenzék az Európai Bizottsághoz fordul, mert meglátásuk szerint a Debrecenbe tervezett új akkumulátorgyár vízfelhasználása sérti az uniós keretirányelvet. Képviselőik szerint geofizikusok kimutatták, hogy a város évente több millimétert süllyed a rétegvizek elhasználása miatt.
Az este hatkor kiadott következő MTI-tudósítás ezzel a címmel jelent meg a hírfolyamban: „Szijjártó: száz százalékban rendelkezésre állnak az EU-források a magyar–román fejlesztési programokhoz”. Ebben újabb forintmilliárdok és eurómilliók mellett programok, projektek és szándékok, tervek és elképzelést röpködtek, de semmi konkrétum. A „határ menti fejlesztéseket támogató, úgynevezett Interreg programról” az átlagember semmit sem tud, hasznát nem látja, csak annyit fog fel belőle, hogy ez valakiknek nagyon jó biznisz, hiszen dől a lé az uniótól a magyar–román határ két oldalára, van mit elkölteni.
A magyar miniszter is érezhette, hogy mondania kell valamit arról, hogy Magyarország és Románia helyzete az EU-n belül nem azonos, mert kijelentett: a két ország annál sikeresebb, minél több közöttük az összeköttetés. Csakhogy a határok elválasztanak, nem pedig összekötnek. Ennek ellenére Szijjártó Péter megpróbált költői magasságokba rugaszkodni a valóság talajáról: „Úgy tekintünk a köztünk lévő határra, mint egy kulturális és gazdasági kapocsra a két ország és a két nemzet között. A határ a mi szempontunkból összeköti gazdaságainkat és összeköti a román és magyar embereket.” Erre mondja az egyszerű polgár: ha nem is igaz, de jól hangzik…
A határok kapcsán nyilván nem lehetett megkerülni Schengent, ezért Szijjártó udvarias kijelentésekkel kezdte el vigasztalni az övezeten kívül tartott Romániát, ami a román sajtó nagy elégtétellel nyugtázott. „Hamis érveknek, hadd ne mondjam, hazugságoknak tartjuk azokat a felvetéseket, amelyekre alapozva egyesek megvétózták a román csatlakozást” – hangsúlyozta az Orbán-kormány külügyminisztere. Majd felszólította Brüsszelt és az EU tagállamait, hogy mielőbb vegyék fel Romániát a schengeni tagországok közé, Magyarország mellé, „hogy minél előbb határellenőrzés nélkül, hosszú kamion- és személyautósorok nélkül lehessen átkelni a két ország közötti határon.”
Néhány nappal korábban szintén az MTI adta hírül, hogy Markó Attila, az RMDSZ egyik volt parlamenti képviselője, majd kisebbségügyi államtitkára Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Romániában nem működik a jogállamiság. Márpedig köztudott, hogy a schengeni csatlakozásnak az egyik alapfeltétele a jogállamiság megléte és működése…
A harmadik tegnapi MTI-tudósítás cím ez volt: „Szijjártó: a kormány megteremti a környezetet a magyarság megőrzéséhez a Kárpát-medencében”. A sokat markoló, de keveset fogó kijelentés mögött megbúvó száraz tény: a magyar állam által meghirdetett óvodafejlesztési program keretében már 90 új óvodát és bölcsödét építettek, több mint 380-at pedig felújítottak Erdélyben. A miniszter szerint körülbelül 32 milliárd forintot költöttek erre. Ebből a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 4,5 milliárd forintot kap, mivel 17 új óvoda építését és 5 másik felújítását vállalta a magyar kormányzati program keretében. Sok öltönyös ember és számos RMDSZ-aktivista jelenlétében fel is avattak tegnap egy új óvodát Nagyvárad egyik cigányok lakta külvárosában, Velencén.
R. B. M.