2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette: több mint három éve után a Covid–19 miatti egészségügyi vészhelyzetnek vége. A WHO ugyanakkor kiemelte: bár a vészhelyzet megszűnt, azért a vírus, amely világszinten 6,9 millió áldozatot szedett, továbbra is fenyegetést jelent.
Miután Magyarországon hetek óta már csak szórványos, egyedi koronavírus-fertőzéseket diagnosztizálnak, a fertőzöttek számáról szóló heti adatközlés is megszűnt. Nem úgy Romániában, ahol a közegészségügyi hatóság éppen ma jelentette: július 3–9. között 460 új esetet jelentettek. A SARS-CoV-2 vírussal megfertőződöttek 43,4%-a Bukarestben, illetve a dél-romániai Prahova, Dolj és Tulcea, valamint a bánsági Temes megyében található. Három olyan haláleset is történt, ami a COVID-19-hez köthető.
Rusvai Miklós, a neves magyarországi virológus szerint bár a koronavírus-járvány már nem tekinthető globális egészségügyi vészhelyzetnek, azzal viszont számolni kell, hogy ősszel a légzőszervi vírusfertőzések között a Covid szintén jelen lesz. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy a fertőzés nem várja ki a hűvös időt, és a tavalyi évhez hasonlóan már nyár végén, ősz elején felüti a fejét. De addig is, ameddig az akut járvány pihen, az úgynevezett „long Covid”-os esetekkel és a vakcinázás okozta problémákkal kell foglalkozni – mutatott rá a szakember.
Rusvai szerint kétirányú folyamat zajlott le: a vírus megszelídült, az emberiség pedig az oltás vagy a fertőződés révén immunizálódott. Ennek következtében – bár egyéni áldozatai továbbra is lesznek – már nem arról a halálos kórságról beszélünk, mint három és fél évvel ezelőtt – mondta a Magyar Nemzetnek.
Mint mondta, tavaly augusztusban az úgynevezett nyári Covid őt magát is meglepte, visszagondolva viszont logikus volt, hogy be fog következni. A tavaly januári–februári járványhullám után ugyanis az immunitás hat hónapig tartott a fertőzésen átesettekben, majd augusztusra gyengülni kezdett, így az emberek is fogékonyabbak lettek a fertőzésre. Rusvai Miklós szerint a mostani helyzet is hasonló. „Mivel februárban tetőzött a légzőszervi járvány – amiben a Covid mellett már más vírusok is szerepet játszottak –, ezért most sem elképzelhetetlen, hogy még nyár végén, ősz elején ismét megugrik a betegek száma” – magyarázta a virológus.
Rusvai szerint érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen tünetekkel jár, milyen szövődményeket okozhat (például cukorbetegség, keringési problémák, endokrin zavarok), mit idéz elő a poszt-Covid- vagy a long Covid-jelenség, illetve hogy ez a megszelídült vírusnak is a következménye lehet-e – mutatott rá. A virológus szerint a long Covid vizsgálata elsősorban statisztikai feldolgozást igényel. Célszerű ezt a kutatást minél hamarabb elkezdeni, mivel maga az akut járvány elmúlt, így pár év múlva már nem lesz lehetőség olyan pontos feltárásra, mint most, amikor a lakosság hatvan-hetven százaléka átesett a fertőzésen.
Rusvai Miklós végül jelezte: a dohányzás káros hatását is csak évtizedek alatt gyűjtött statisztikai adatokkal lehetett bizonyítani. „Bár a dohányzás több száz éves múltra vezethető vissza, káros hatásai ugyanakkor csak ötven évvel ezelőtt derültek ki. Ezenfelül pedig további harminc évet igényelt az is, hogy ezt egyértelműen elfogadja az orvostársadalom. Magyarán tehát csak a statisztika fogja bebizonyítani, hogy egyes betegségek (például a mentális problémák, a pszichés zavarok) gyakrabban jelentkeznek-e olyan embereknél, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, mint azoknál, akik nem vagy csak enyhe formában” – részletezte a szakember.
