Tematikáját, tárgyát és alanyát tekintve egyaránt kivételes tárlat látogatható szerda délutántól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a magyarországi szakmai társintézmény, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum jóvoltából. A Képekbe zárt haza – Weinstock Ernő észak-erdélyi fotográfiái 1940–1944 között címet viselő kiállítás – melynek ünnepélyes megnyitójára szerdán került sor az idei Szent György Napok keretében – a két világháború közötti időszak egyik legismertebb, nagyváradi származású képeslap-értékesítője elképesztően gazdag fotográfusi és képeslapalkotói életművéből villant fel egy kisebb, de igen értékes részt.
A látogatók nemcsak az eredeti fényképfelvételeket, képeslapokat tekinthetik meg, de igényes leírásokból és különleges tárgyi emlékeken keresztül ismerhetik meg a „képeslapkirály” életét és munkásságát. A megnyitón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója felelevenítette a szentendrei múzeummal ápolt, immáron huszadik évéhez közelítő kiterjedt szakmai kapcsolatot. A főmúzeumőr szerint Weinstock Ernő képei, képeslapjai egyszerre hozzák vissza a nyolc évtizeddel ezelőtti észak-erdélyi kis magyar világot, esztétikai élvezetet nyújtanak, ugyanakkor emlékeztetnek mindarra a szenvedésre, melyet a dél-erdélyi részeken élő, a bécsi döntés után Romániában rekedt magyaroknak át kellett élniük, illetve arra is, hogy a felvételeken megörökített csodás tájak, terek egy része nem sokkal később a szőnyegbombázások martalékává vált.
Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója szerint a magyar kormány által meghirdetett nemzetegyesítési folyamatot ők is a lehető legkomolyabban veszik, a legjobb eszköz erre az egymás gyűjteményeinek bemutatása vándorkiállítások révén, illetve a tudományos munkásságuk megosztása. Ezért is hozták el a Weinstock-gyűjteményt a Székelyföldre.
A megnyitón felszólalt még Závogyán Magdolna, a budapesti Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Császár Katalin, a Plugor Sándor Művészeti Líceum tanára és tanítványa, Ivanitzki Krisztina fuvolajátéka jelentette a zenei intermezzót.
Az ünnepélyes megnyitót követően Sári Zsolt és Szegedy-Kloska Tamás, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakemberei, a tárlat kurátorai vezetésével tekinthették meg az érdeklődők a két terembe berendezett kiállítást. Az első terem Weinstock Ernő hosszú és kalandos életébe, a képeslapkészítés kulisszáiba nyújt betekintést, emellett az első világháború alatt a légierőnél készült felvételeit lehet megtekinteni digitális formában, és ugyanitt látható a fotográfus több eszköze, köztük az Észak-Erdélyben készült felvételekhez használt fényképezőgép is. A második terem kizárólag az észak-erdélyi útján, 17 településen, köztük partiumi és székelyföldi városokban, a turisztikailag jelentős fürdőhelyeken készült fényképek láthatók (közülük pár egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillanatot rögzít), ezek digitális nagyításai, valamint a felvételekből készült eredeti képeslapok.
Amint elhangzott, a kiállított fényképek csak kis része a szentendrei múzeum által őrzött Észak-Erdélyben készült képeknek, melyek ráadásul csak töredékei a teljes életműnek. Hosszú élete során Weinstock több mint száz Kárpát-medencei településen fényképezett, majd képeslapokat készített a felvételekből, és értékesítette azokat, amíg a kommunista hatalom nem államosította a vállalatát.
Weinstock Ernő 1893-ban született Nagyváradon. Apja óra-, ékszer- és fotóüzletében az ő feladata volt az amatőrök filmjeinek előhívása, illetve nagyítása és másolása. 1914-ben, a világháború kitörésekor vonult be katonának, egy repülőszázadnál szolgált légi fényképészként.
A háborút követően kereskedelmi ügynökként járta a vidéket Trianon után, az 1920-as évektől a Weisz Géza tulajdonában levő, budapesti Rákóczi út 80. alatti fotóáruház kereskedelmi ügynöke lett, főként Kodak-termékeket terjesztve, s így az 1920–30-as években beutazta az akkor már csonka Magyarországot.
Az ifjú Weinstock reklámképeket készített azért, hogy partnereinek bizonyítsa: az általa ajánlott anyagok sokkal jobbak a megszokottnál. Ezeknek a képeknek köszönhetően lett később képeslapfényképész. Megrendelés nélkül fotografált azokon a településeken, ahol ügynökként megfordult, majd megrendelte a képek gyártását, és amikor a sokszorosított levelezőlapok elkészültek, megvételre ajánlotta őket a kereskedőknek.
Felszerelése legalább nyolc-tíz kilogramm lehetett, és egy-egy útra tizenkét dupla kazettát vitt magával. Valamennyi munkáját gondosan archiválta. A lemezeken és a másolatokon feltüntette a készítés helyét, idejét és azt, mit ábrázol a kép. Hagyatéka mintegy ötvenezer, az egykori nagy Magyarország településeinek, valamint az 1945–1949 közötti időben az újjáépülő ország városainak képét rögzítő, katalogizált üveg- és celluloid negatívot tartalmaz. Az ország kultúrtörténete és a fotográfiatörténet olyan kincset kapott, amit pénzben nem lehet kifejezni: Magyarország képét a XX. század 20-as éveitől az 50-es évekig. Azóta sem készült hasonló, átfogó országfotósorozat, pedig a technikai feltételek összehasonlíthatatlanul jobbak lettek.
Weinstock annyira szerette hazáját és szülővárosát, hogy 1945 után annak tiszteletére magyarosította a nevét Nagyváradira. 1948-ban önálló képes levelezőlap kiadóvállalatot alapított, de 1952-től a képes levelezőlap gyártása kvázi állami monopóliummá vált, a legnagyobb forgalmazó, a PIÉRT csak a központilag meghatározott helyekről rendelt. Eleinte a Művészeti Alkotások Nemzeti Vállalat, majd a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja, később a Képcsarnok Vállalat foglalkozott ezzel, majd 1954. április 1-én alakult meg a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Nagyváradi Ernő is itt helyezkedett el, de új felvételeket már nem készített. Régi fotóinak sokszorosítási jogát vásárolták meg tőle, felvételenként 5 forintért.
1956 őszétől egészen nyugdíjazásáig a Fővárosi Fotó Vállalat képeslap üzemében dolgozott. Weinstock (Nagyváradi) Ernő 1985. szeptember 3án halt meg Budapesten. Életműve pótolhatatlan, kerek egészként maradt az utókorra. A sepsiszentgyörgyi tárlat augusztus 30-ig látogatható.
