A kétszáz éve született Madách előrevetítette a mai világunkat

Madách Imre a 163 évvel ezelőtt megírt főművében, Az ember tragédiájában előrevetítette a mai világunkat, benne „valamennyiünk félelmét és reményét” – mondta Kövér László házelnök pénteken Balassagyarmaton, a Madách Imre születésének 200. évfordulóján tartott Nógrád vármegyei Madách-ünnepségen.

Ünnepi beszédét úgy folytatta: napjainkban Madách csak amiatt vonná össze a szemöldökét, „hogy Ádám és Éva az emberiség fennmaradását biztosító egymásnak rendeltségét a mai nyugati kultúrában micsoda hévvel igyekeznek átírni Ádám és Béla kapcsolatára”. Madách minden egyéb tekintetben pontosan megírta a lényeget mai világunkról, az emberi lélekért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a hit és a tagadás, végső soron Isten és a sátán között – fűzte hozzá.

Madách Imrére azért vagyunk büszkék, mert egyetemes értékű és örök érvényű művet ajándékozott nekünk és a nagyvilágnak, főműve a világirodalom egyik legmélyebb filozófiai költeménye – emelte ki Kövér László, a mai ember tragédiájának azt nevezve, hogy a lelki és szellemi merényletekhez korábban soha nem látott hatékonyságú eszközök állnak rendelkezésre. Mint kifejtette, a Földön élő több mint nyolcmilliárd emberből ötmilliárd csatlakozik az internethez és átlagban naponta több mint hat órát tölt a digitális világban. „Úgy is mondhatnánk, az emberiség lassan, de biztosan a fizikai világból a virtuális világba menekül, hasonlóan, mint ahogy Madách Ádámja menekült az űrbe” – fogalmazott. Az emberiség számára páratlan esély, ha ez a digitális rendszer a közjót és a közérdeket szolgálja a fizikai világban, és rettenetes veszély, ha – miként ez látszik – mindezt magánérdekek vonják uralmuk alá.

A házelnök arról is beszélt, hogy a demokratikus legitimitással nem rendelkező magánhatalmak pénzügyi és technológiai fölénybe kerültek, és új hatalmi világrendet akarnak szabni. A közhatalmat képviselő államok és a kevesek érdekeit szolgáló magánhatalmak új erőegyensúlya nélkül a nyugati világban napjainkban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok a jövőben tovább fognak mélyülni. „A 20. század borzalmain túllépni akaró Ádám számára, úgy tűnik, a 21. sem tartogat mást, mint újabb illúziók elvesztését, az eszmények sárba tiprását, és a rációba kapaszkodó remény megcsúfolását” – mondta, hozzátéve: de mi itt, Madách hazájában ismerjük a titkot: megmaradásunk záloga mindmáig a küzdeni akarás és a Mindenható kegyelme volt.

Hagyományosan ezen a rendezvényen adták át a vármegyei önkormányzat Madách-díjait. Az elismerést idén Takaró Mihály irodalomtörténész és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vehette át. A díjazottakat Dörner György Kossuth-díjas színművész, az Újszínház igazgatója méltatta. Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. 2012-ben kezdeményezésére került az új nemzeti alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyírő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt. L. Simon László József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, majd a kultúráért felelős államtitkár volt. A Ráció kiadó alapítója, a Tokaji Írótábor elnöke.

Az ünnepség előtt a Palóc Múzeumban Madách 200 – Nógrádból a halhatatlanságba címmel nyílt kiállítást, majd a Civitas Fortissima téren lévő Madách-szobornál tartottak koszorúzást.

Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 21-én született a Nógrád megyei, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja mindössze 41 évet élt. Szülőhelyén hunyt el szívelégtelenségben, az alsósztregovai családi sírban helyezték örök nyugalomra. Egykori felesége, Fráter Erzsébet Nagyváradon halt meg, itt is temették el. A Madách Imre Díjat 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapították.

Total
1
Megosztás
Total
1
Megosztás