Romániában a vasútvonalak 73 százalékának lejárt a tervezett élettartama, az idei költségvetésben vasúti pályafelújításra előirányzott forrásokból pedig 33 kilométernyi vaspályát lehet korszerűsíteni, ami a lejárt élettartamú vágányok alig több mint 3 ezrelékét teszi ki.
Az állami számvevőszék 2021-es kimutatásai és a Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium adatai szerint az ország 13 500 kilométernyi hosszúságú pályahálózattal rendelkezik, ebből 9829 kilométernyi vasúti pályának lejárt az élettartama. Míg a történelmi Magyarország vasúthálózata az első világháború kitörésekor összesen 22 117 km hosszú volt, addig ez az 1920. június 4-én aláírt diktátum értelmében közel a harmadára, 8705 km-re csökkent. Az elrabolt 62 %-nyi vasút nagy része Romániához került.
A 17 694 híd és palló közül, amelyek élettartamát 40 évben határozták meg, 9223 (52 százalék) szorul felújításra. A vasúti töltések 61 százalékának, az alagutak 35 százalékának, a jelzőberendezések 84 százalékának, a felsővezetékek 76 százalékának, a transzformátorállomások 65 százalékának lejárt a tervezett élettartama.
A vasúti hidak 41,6 százaléka több mint száz éve épült. Tíz vasúti híd közül négy 100 évesnél is öregebb, normális esetben az élettartamuk mindössze 40 év.
A Digi24.ro megpróbálta kideríteni, hogy a hidak közül mennyi számít veszélyesnek, de a szállításügyi minisztérium kitérő választ adott erre a kérdésre. A tárca arra hivatkozott, hogy a szakma által használt szabványokban nem léteznek olyan paraméterek, amelyek alapján „veszélyességi kategóriákba” lehetne sorolni a vasúti hidakat. A miniszterelnöki vizsgálóbizottság egy 2019-es jelentésében azonban az szerepel, hogy a CFR 1171 veszélyes pályaszakaszt tart nyilván, amelyek együttes hossza 592 kilométert tesz ki.
A 2014–2018-as időszakban 43 kilométernyi vasúti pályát korszerűsítettek, az idei költségvetésben alig 32,5 kilométernyi vasúti pálya felújítására irányoztak elő pénzt.
A Digi24.ro megkeresésére Radu Berceanu volt szállítási miniszter a politikai döntéshozók rövidtávú politikai érdekeivel magyarázta a vasút örökös alulfinanszírozását. Szerinte a közpénzeket mindig szívesebben költötték bérekre és nyugdíjakra, mint beruházásokra, ezért van 1 millió 300 ezer közalkalmazottja Romániának, amikor 800 ezer is elegendő lenne. Ludovic Orban korábbi szállítási miniszter, volt miniszerelnök szerint a bukaresti pénzügyminisztérium mindig talált más prioritást, amikor a vasút karbantartására kértek pénzt, holott a pályafelújításra európai forrásokat is le lehetne hívni. Arról viszont egyikük sem szólt, hogy az egymást követő kormányok olyanokat neveztek ki a vasúti infrastruktúra gazdáivá, akiknek egy része milliárdokat sikkasztott és lopott a közvagyonból úgy, hogy az elsíbolt pénzek egy része a különböző pártokhoz és politikusaikhoz került.
A román vasúti infrastruktúra elhanyagoltsága oda vezetett, hogy ma lassabban, óránként 45 kilométeres átlagsebességgel közlekednek a vonatok, mint száz évvel ezelőtt, amikor a korabeli sajtó szerint a személyszállításban óránként 50-60 kilométeres átlagot értek el a szerelvények Romániában.
