Nemrégiben kormánydöntés született arról, hogy Uniós forrásokból építené ki Románia a Kolozsvár és a magyar határ közötti gyorsforgalmi vasutat. Ám a vasútfejlesztés messze elkerüli a magyarlakta vidékeket.
A Corona IC Székelyföldet is érintő, Brassóig tartó útvonalát még másodlagos vasútvonalként sem tüntetik fel a román tervekben – számol be a Pestisrácok.hu. A portál beszámolója szerint a román kormány nemrég jóváhagyta a Kolozsvár–Biharpüspöki vonal felújítását, ahol a tervek szerint a vonatok óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd, mindezt az EU-s helyreállítási alapból finanszírozott Nemzeti Helyreállítási és Reziliencia (azaz gazdasági ellenállóképességi) Terv, a PNRR keretében. Bár az országban rendszeresek a mozdonytüzek, már hidrogénhajtású vonatok bevezetéséről álmodoznak.
„Ha figyelembe vesszük, hogy a kolozsvári szakasz az 1800-as években épült, és az 1870-es években került használatba anélkül, hogy idővel jelentősebb korszerűsítésben részesült volna, akkor a döntés fontos momentum a vasúti közlekedési infrastruktúra korszerűsítése szempontjából. Százötven év után az ország északnyugati része kiléphet abból a ‘primitivizmusból’, amely az utóbbi harminc évben az áruszállítást vagy a vasúti áruszállítást jellemezte” – kommentálta a román kormány döntését Vasile Dîncu honvédelmi miniszter.
A nyilatkozat egyértelmű beismerése annak, hogy Trianont követően Románia egyáltalán nem fordított gondot a megkapott területek – vasúti – infrastruktúrájának gondozására és fejlesztésére.
A magyar állam és a MÁV konokságának köszönhetően jelenleg, bár ingadozó minőségű szolgáltatásokkal, de közlekedik a Székelyföldet is érintő nemzetközi vasúti járat, a Corona IC, amely nemcsak biztosítja a kapcsolattartást és a mobilitást a két ország között, de a helyi vasúti közlekedésből is kiveszi a részét, hiszen a román CFR vasúttársaság alig közlekedtet járatokat a Székelyföldön át nyugati irányba, és azok sem nevezhetők európai színvonalúaknak.
Bár a magyar állam elkötelezett szándéka, hogy a román–magyar közös vasútfejlesztésnek a magyarlakta vidékek, Erdély és Székelyföld legyenek a nyertesei, a román kormány vasútfejlesztési terveiben Székelyföld nem szerepel.
Különösen árulkodók a román vasútfejlesztési tervek abban a tekintetben, hogy külön szerepeltetik az elsődleges és másodlagos vasútvonalakat. A Székelyföld egy részét átszelő, jelenleg is nemzetközi forgalmat bonyolító, Brassó végállomású vasútvonal, amelyen a Corona IC halad, érdekes módon egyikbe sem fért bele. A román elképzelés szerint a Bukarestet Budapesttel összekötő vasútvonal Krajovát és Temesvárt érintené, messze elkerülve Székelyföldet.
A magyar kormány kinyilvánította prioritásait, egyrészt Kolozsvár fontosságát tekintve, másrészt Székelyföld tekintetében is, ennek bizonyítékaként könyvelhetjük el, hogy a Corona IC révén olyan viszonylatokban is közlekedtet a magyar vasút járatokat, amelyeket a román fejlesztési tervek még másodlagos vasútvonalként sem emlegetnek.
A román vasútfejlesztési koncepcióknak pusztán külső szemlélői lehetünk mind magyarországi, mind erdélyi magyarként – vonja le a következtetést cikkében a budapesti portál. Hozzátéve: ugyanakkor az erdélyi magyar politikai érdekképviseletre hárul a feladat, hogy a magyar szempontokat érvényesítse.
