Partium és Bánság – magyar napilap nélkül címmel adott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete egy állásfoglalást az óév utolsó napján annak kapcsán, hogy 2025 januárjától már nem jelenik meg egyetlen magyar nyelvű napilap sem a Király-hágótól nyugatra, és attól keletre is már csak négy, s azok is „lélegeztetőgépre kapcsolva” (Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyében).
„A MÚRE sajnálattal értesült arról, hogy a romániai magyar újságírás két jelentős hagyományú, jelenlegi formájában éppen 35 éve alapított napilapja, a nagyváradi Bihari Napló és az aradi kiadású, ám több megyében terjesztett Nyugati Jelen napilapként beszünteti megjelenését – egymástól függetlenül, ám hasonló okok miatt. Ezzel a változással az a másfélszáz éve meg nem élt helyzet áll elő, hogy a teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül” – fogalmaz a szakmai szervezet Igazgatótanácsa.
Itt azonnal meg kell jegyezni, hogy egy nappal korábban az aradi újságírók doyenje, Ujj János már jelezte egy cikkében, hogy nem precedens nélküli ez az állapot, ugyanis Aradon kétszer is megszűnt a magyar napilap Trianon után, egyszer a világháború alatt, amikor a város a bécsi döntéssel nem került vissza Magyarországhoz, a királyi Romániában pedig már a bejáratott trükkökkel sem sikerült kijátszani a cenzúrát, másodszor pedig a Ceaușescu-éra vége felé vált rövid időre hetilappá a napilap.
Ettől függetlenül tény, hogy mára a teljes partiumi-bánsági térség magyar napilap nélkül maradt, a gazdag, sokszínű, példaértékű, sokat hivatkozott sajtómúlt dacára.
A MÚRE a megszűnő lapok munkatársainak sorsa mellett azokra az elsősorban idős, vidéki, gyakran szórványban, akár nagyvárosi szórványban élő olvasókra is aggódva gondol, akik számára ezek a napilapok jelentették az egyetlen élő kapcsolatot az írott magyar nyelvű kultúrával, továbbá ezek a lapok voltak anyanyelvű tájékozódásuk legfontosabb forrásai. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy a napilapok helyzetének kedvezőtlen változásához – nem csupán a Bánságban és Partiumban – egyre markánsabban járult hozzá az állam elégtelen működése, részben a nyomtatott lapokat sújtó adózási intézkedések formájában, mint a részmunkaidős munkatársak alkalmazásának az ellehetetlenítése, ezáltal a terjesztési hálózatok tönkretétele, továbbá azáltal, hogy a Román Posta folyamatosan dráguló tarifák mellett végez elégtelen minőségű munkát.”
A nyomtatott sajtó terjesztésének problémája nem újkeletű, s azok, akik tehetetlenek e téren, az internetre esküsznek, a digitalizációt ajánlják mindenkinek. Miközben a MÚRE fontosnak tartja kiemelni, hogy „a most megszűnő, továbbá az ezekhez hasonló lapoknak dokumentáló szerepük is van, hiszen anyagaik megtalálhatók, hosszú évek után is visszakereshetők közgyűjteményekben, szemben az online médiumokkal, amelyek tartalma efemer, még a jelentősebb lapok esetében is, lásd az online térből nemrég eltűnt Transindex archívumát”.
Végül a MÚRE állásfoglalása is a tehetetlenséget sugallja, hiszen a nyomtatott sajtó megszűnésének, elsorvadásának a gazdasági okait nem tudja elhárítani egy sajtószakmai civil egyesület, és nem is feladata. Ugyan kifejezheti abbéli meggyőződését, hogy „a sajtó megerősítése, beleértve a magyar nyelvű publikációkat, az ország számára stratégiai fontosságú”, de nem biztos, hogy ezt az állam vezetői, a politikusok is így gondolják. Még kevésbé azok, akik laptulajdonosként a saját jövedelmük egy részét áldozták e publikációk kiadására (mint pl. Aradon és Szatmárnémetiben). A képlet ugyanis azt mutatja, hogy az előbbi városban egy mecénás, az utóbbiban egy RMDSZ-politikus akaratán-pénzén múlott a napilap megszűnése. Azzal a megjegyzéssel, hogy Aradon még megmarad hetilapként a Nyugati Jelen, míg a Szatmári Friss Újság utolsó száma 2022. augusztus 31-én jelent meg… A Bihari Napló pedig azóta került a lejtő aljára, amióta a kiadóját megszerezte a Fidesz. Az előfizetők elpártolása láttán kétségbeesett vezércikkben próbálta a Budapesten székelő főszerkesztő győzködni az olvasókat, hogy nem szűnik meg, csak átalakul a váradi lap (heti egy megjelenésűvé), de minden újságolvasó tudja, hogy a „heti” az nem napi- és nem hírlap.
Nagyváradon amúgy valóban másfélszáz év múltán szűnt meg a napilapkiadás, és itt egy másfajta precedenst érdemes megemlíteni: 2022 végén akkor tűnt el Erdélyben több magyar napilap és periodika, amikor ezt Budapesten hirtelen eldöntötték azok a kormányközeli „befektetők”, akik korábban felvásárolták azokat. Ugyanilyen „politikai döntés” állhat a Bihari Napló összerottyantása mögött is.
Aki folyamatában látja a dolgokat, annak az is feltűnhetett, hogy mind a megszűnt, mind a még megmaradt napilapok a romániai magyarság fölött uralgó politikai párt, az RMDSZ szócsöveiként léteztek-léteznek, többé-kevésbé ennek a politikusait, aktivistáit, klientúráját fényezik. Sőt, egy ideje már csak a budapesti kormánypropagandát közvetítik, kritikátlanul. Talán ezért is fogytak-fogynak el az olvasóik, előfizetőik, hirdetőik…
