A kriptokommunista Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) beállt a balliberális, külföldről finanszírozott Tisza becenevű párt mögé, amely pártnak még a teljes neve is bicskanyitogató: Tisztesség és Szabadság Párt. Szabó Attila elnök, illetve Deák Boldizsár és Somodi Erzsébet akkori alelnökök 2020 októberében Egerben alapították azt a lángosozót, amelynek címére bejegyezték ezt a pártkezdeményt.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint alkotmányellenes és a nemzetközi joggal szembehelyezkedik a MÚOSZ álláspontja a Bors című budapesti napilap Tisza-adóról szóló különszámának betiltásáról. A Kádár-rezsimet túlélő balliberális újságíró-szervezet érvelése szerint a sajtószabadság nem jár mindenkinek.
Hatalmas botrányt okozott, amikor néhány hete a Tisza Párt kezdeményezésére a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal megtiltotta a Bors különszámának terjesztését, amiben Magyar Péterék adóemelési terveiről írtak. A pártvezér pedig a döntés nyilvánosságra kerülése után felszólította a lapot kiadó Mediaworksöt, hogy függessze fel annak kiszállítását és terjesztését.
Hosszas hallgatás után foglalt állást az ügyben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). A balliberális újságíró-szervezet nem meglepő módon helyeselte a Bors különszámának betiltását, amire propagandistázással reagált a közleményében. Lényegében azt írták a dokumentumban, hogy a sajtószabadság nem illeti meg azokat, akik beszámolnak a Tisza Párt adóterveiről, sőt a Bors különszámának megjelenését társadalmilag veszélyes akciónak nevezik.
Ifj. Lomnici megjegyezte: a szólás- és sajtószabadságot is magába foglaló véleménynyilvánítás szabadsága első generációs alapjog. Ennek az alapjogok közül – az Alkotmánybíróság értelmezése nyomán – kizárólag az emberi élet és méltóság mint elidegeníthetetlen emberi jogok előtt kell meghajolnia. Bármi más nemű korlátozást megelőzően szigorú szükségességi/arányossági teszt elvégzése kötelező.
Az alkotmányjogász emlékeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mint több száz éves alkotmányos jog első generációs, klasszikus politikai szabadságjog. Olyan jelentős dokumentumokban kapott helyet, mint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a nemzeti alkotmányok többségében. Így Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
Ifj. Lomnici kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság korábban többször is kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapjog, ami valamilyen gondolat megfogalmazását és másokkal való megosztását védi, megjelenési formájára tekintet nélkül. Ebből következően nem csupán a hétköznapi értelemben vett szólás tartozik az alkotmányos védelem körébe, hanem minden olyan magatartás, amely információs tartalommal b
ír. Egy alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy az alaptörvény a kommunikációt, a jellemzően politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül.
Az alkotmányjogász szerint a MÚOSZ-nak, amelynek tagjai az 1950-es években részt vettek a koncepciós perek médiakampányaiban, illetve 1956 után az „ellenforradalom” narratíváját közvetítették, 1989-ben fel kellett volna számolnia önmagát. Ifj. Lomnici felidézte, hogy Teller Ede azt írta a szervezetről, hogy a pártállami propaganda intézményi része volt, és erkölcsi felelőssége van a diktatúra működtetésében. „Az, hogy kriptokommunista szervezetként jelen van, annak a baloldali rezsimnek köszönhető, amely a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van és újabban a Tisza Párt mögé sorakozott fel” – vélekedett a jogász.
Leszögezte, hogy a MÚOSZ nemzetközi joggal szembehelyezkedő, alkotmányellenes megnyilvánulása amellett hogy folyamatban levő bírósági eljárást érint, valójában a jobboldali újságírók munkájának akadályozását segíti elő. Emellett meggátolja a lakosságot abban, hogy megfelelő, naprakész tájékoztatást kapjanak közéleti aktualitásokról, illetve képbe kerüljenek a választott politikusok programjával, elképzeléseivel és személyiségével kapcsolatban. Mindezekhez nemcsak nyomós közérdek fűződik, hanem alapvető alkotmányos joguk is van hozzá az állampolgároknak – húzta alá a szakértő.
A Bors szóban forgó melléklete egyébként nem tartalmaz mást, mint a Tisza-párt szakértőinek és programírónak azokat a tervezett megszorító intézkedéseit, azt az adóprést, amit a párt hatalomra jutása esetén meg akarnak valósítani, s amiről hónapok óta nyilatkoznak, amit bemutatnak s ami mellett érvelnek. Olyan hírhedt baloldali (SZDSZ-es és MSZP-s) figurák ezek, mint Bokros Lajos, Lengyel László, Surányi György, Kóka János, Bod Péter Ákos, Petschnig Mária Zita, Kéri László, Kármán András, Simonovits András, Felcsuti Péter, Magyar Bálint, Horn Gábor stb.
Ami pedig a MÚOSZ-t illeti, a szervezet jelenlegi elnöke a nyugdíjas liberális újságíró, Kocsi Ilona (képünkön), aki már minden baloldali lapnál megfordult az elmúlt évtizedekben, az egyik alelnöke pedig György Zsombor, a Magyar Hang című Soros-lap főszerkesztője, elnökségi tagja pedig a hírhedt Lukács Csaba, ennek a kiadványnak a lapigazgatója. A „szakmai szervezetnek” nem áll hatáskörében bármilyen sajtótermék betiltása, erre megvannak a megfelelő törvénykezési szervek. Egy bíróság vagy más illetékes hatóság által betiltott sajtótermék pedig azon nyomban szamizdatnak minősül, azaz engedély nélkül kiadott nyomtatványnak, „illegális politikai irodalomnak”. Az nem lehet ürügy egy kiadvány betiltására, hogy „nem mond igazat”, mert akkor az egész balliberális sajtót be kellene tiltatni Magyarországon.
