A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön emléket állítanak a városban 38 éve robbant pokolgép gyermekáldozatának – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Antal Árpád, a város polgármestere.
A város főterén a román kommunisták által negyven éve felállított lovasszobor mellett 1984. június 5-én robbant pokolgép, amely egy 12 éves magyar fiú, Vaszi Jánoska életét oltotta ki. A korabeli hatóságok a szobor megsemmisítését célul kitűző terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban nem azonosították.
Antal Árpád elmondta: nonfiguratív emlékmű készül a kommunizmus áldozatának tekintett gyermek emlékére. Ennek terveit Sárpátki Zoltán szobrászművész készítette el. „Keveset tudunk arról, hogy mi történt akkor, azt viszont igen, hogy meghalt egy ártatlan gyermek, aki idén októberben töltötte volna az 50. életévét. A Securitate az iratcsomót titkosította, és bár az elmúlt évtizedekben sok próbálkozás volt, nem lehetett kideríteni, ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki a felelős az ártatlan gyermek haláláért. Az biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata” – idézte a polgármestert az MTI.
Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezetének alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta: éveket töltött el, hogy kiderítse a robbantás körülményeit. A Háromszék napilap újságírójával együtt leveleztek a különböző hatóságokkal, de azt a választ kapták, hogy a robbantás iratait átadták a brassói táblabíróságnak. A brassói főügyész asztalán egyszer látták is a vaskos iratcsomót, de nem tekinthettek bele. A merénylet után 15 évvel a nyomozást lezárták, arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.
Puskás valószínűsítette, hogy a robbantás az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy a központi kommunista hatalom erre hivatkozva leválthassa a nem elég hatékonynak tartott székelyföldi magyar vezetőket. Ez meg is történt.
A szobor egyébként azt a Mihai Viteazult ábrázolja, aki a történetírás szerint egy kocsmárosnő fattyaként született vélhetően 1558-ban, marhakereskedőként (más források szerint marhatolvajként) vagyont szerezve előbb krajovai bán, majd II. Mihályként 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta, a Habsburgok zsoldjában ügyködve, de csak pár hónapra. Rémuralma alatt mindhárom fejedelemségben anarchia tört ki, a császár ezt megelégelve 1661-ben eltetette láb alól. A vajdát a romániai tankönyvek „a román fejedelemségek első egyesítőjeként” mutatják be mindmáig, a történelmi hűségnek fittyet hányva.
A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot Gheorghe Rădulescu bukaresti szobrász készítette, és 1982-ben Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor jelenlétében avatták fel. Az 1984. június 5-én a szobor mögött történt erős robbanást úgy „rendezték meg”, hogy az az építményben kárt ne tegyen. Csak egy ott játszó magyar gyermek életét sikerült kioltani…
