Előbb a budapesti balliberális portál, az Index.hu rukkolta ki ma délelőtt egy terjedelmes képes riporttal (amit jórészt előre megírhattak), aminek a „Szenzációs felfedezés: azonosították I. András király csontjait” címet adták, ám percekkel később egy kolozsvári portál már bevetette a bulvársajtó csőre töltött fegyverét, a felkiáltójelet is: „Szenzáció! Azonosították I. András király csontjait”.
A tények azonban makacs dolgok: az „azonosítás” inkább csak egy tudományos hipotézis, egyelőre, ami azt mondja ki: a legújabb vizsgálatok alapján I. Andrástól származhat a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt csontok egy része. Másként: lehet, hogy a csontok egy része a magyar király porhüvelyéből maradt fenn.
Árpád-házi I. András (más alakváltozatban: Endre) 1015 körül született, 1060. december 5. előtt halt meg a lexikonok szerint, Magyarország trónján 1046 és 1060 között ült. Ő alapította a tihanyi bencés monostort, ide temették szűkebb családjával együtt, hozzájuk tartozhatnak azok a csontok, amelyek szénizotópos vizsgálatának első lépéséről ma számoltak be egy sajtótájékoztatón a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – ismertette a radiokarbon-vizsgálat eredményeit Mende Balázs Gusztáv paleoantroplógus.
Balogh Balázs, a BTKK főigazgatója felidézte, hogy a tényleges régészeti feltárás, a hitelesítő ásatás és a műemléki falkutatás 2021. április 30-án indult meg a Királykriptában. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a tihanyi apátság Királykriptájában feltárt emberi csontmaradványokat.
Mihályi Jeromos atya, a Tihanyi Bencés Apátság perjele megemlékezett arról, hogy 2019-ben kezdődött el az apátság komplex felújítása, ekkor fogalmazódott meg az altemplom megújítása. Ennek egyik első mozzanata volt a régészeti feltárás. Szovák Kornél, a projekt vezetője összefoglalójában elmondta: eredeti célkitűzésük az volt, hogy a számos alkalommal bolygatott területet régészeti tekintetben hitelesítsék, illetve dokumentálják. Mint hozzátette: középkori dokumentumok igazolják, hogy I. Andrást, illetve fiát, Dávidot egyaránt a tihanyi bencés monostorban temették el. „Azt reméltük, hogy a dokumentumok és a régészeti ismeretek összhangban állnak majd egymással” – magyarázta, kiemelve: nagy a valószínűsége annak, hogy I. András király feleségét, Anasztáziát is Tihanyban temették el.
Takács Ágoston ásatásvezető régész felidézte, hogy a kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti munkák, ezek dokumentációja alapján is várható volt, hogy érintetlen maradványok nem fognak előkerülni a helyszínen. Beszámolt arról, hogy a május-június folyamán zajlott hitelesítő ásatások eredményeképpen tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki. A legkorábbi, 11. századi fázis után a középkorban már nem temettek ide további személyeket. Az újkorból, azon belül is a 18. század eleji bencés visszatelepülés idejéből vannak egyértelmű bizonyítékok újabb temetkezésekről.
A négy 11. századi sír közül három szabályos rendben, a három hajó azonos részén, míg a negyedik – mérete alapján feltehetően egy gyermek sírja – az északi hajó nyugati végén, a többi sírtól nem messze található. A feltárt csontanyagon végzett laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakát reprezentálja.
Az okleves források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján annyi elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak – összegeztek a kutatók. Ám a vizsgálatok kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai kutatása jelenleg is folyamatban van. Az eddigi radiokarbonos eredmények, valamint az anatómiai és antropológiai kutatások során megtalált morfológiai jegyek szerint tehát vannak a kriptában olyan emberi maradványok, amelyek 1060-ban kerültek a földbe. Egyes csontok külső elváltozásai egyértelműen a húgysav okozta köszvényre utalnak, vannak történészi vélekedések, amelyek szerint I. András ebben szenvedett. De hogy a leletek bizonyosan a király személyéhez kötődnek-e, azt csakis DNS-vizsgálatokkal lehetne megállapítani.
S ezt még a szenzációhajhász sajtó is kénytelen tudomásul venni.
A címképet a tihanyi bencés apátság készítette
