A budapesti Szuverenitásvédelmi Hivatal folytatja a Telex nevű balliberális agymosoda külföldi finanszírozásának nyilvánosságra hozását. Lánczi Tamás elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington mellett Brüsszel is fontosnak tartotta finanszírozni a Telex Akadémiát, a hírportál az Idea Alapítványon keresztül is hozzáfért a brüsszeli pénzcsapokhoz. „Ez a pénz valójában az uniós polgároké – tehát uniós közpénz –, amelyet a Bizottság arra használ, hogy saját politikai céljait valósítsa meg az egyes tagállamokban.”
A Telex azt állítja magáról, hogy nem függ a külföldi finanszírozástól, a tények viszont azt mutatják, hogy évről évre busásan kap pénzt idegen kormányoktól és Brüsszeltől is – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményében. A Biden-féle amerikai külügyminisztérium mintegy 740 ezer dollárt adott az ún. Telex Akadémia megvalósítására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban nemrég feltárta, hogy az elvileg oktatási tevékenységre kapott támogatás 80 százalékát, mintegy 195 millió forintot a Telex portál szerkesztősége vezetőinek és újságíróinak béreként számolták el. Ennek ellenére Washington mellett Brüsszel is fontosnak tartotta jelentős összeggel beszállni a „Telex Akadémia” – pontosabban a tartalomgyártók bérének – finanszírozásába.
Az internetes portál érdekeltségi körébe tartozó Idea Alapítvány ugyanis az Európai Bizottság European Digital Media Observatory (EDMO) programján keresztül, a Lakmusz, illetve HDMO elnevezésű projektekből összesen 242 515 euró (mintegy 93 millió Ft) brüsszeli támogatásban részesült az elmúlt időszakban, és a Telex Akadémia megvalósításában is részt vett.
Mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatal több jelentésében bemutatta, az Európai Bizottság számos pénzalapot és pályázatot működtet, amelyek valójában a tagállami szuverenitásba való beavatkozás közvetlen eszközei. Ezek olyan titkos szerződésekben rögzített együttműködések, amelyekbe az európai adófizetők nem láthatnak bele, nem tudhatják meg, hogy az Európai Bizottság mit kér a finanszírozásért cserébe, amelyet a magukat „átláthatónak” mondó sajtótermékek sem hoznak nyilvánosságra.
A brüsszeli programok célja, volumene és kedvezményezettjeinek ideológiai egyoldalúsága ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy ez egy súlyos politikai beavatkozás a nemzeti szuverenitásba. A fedezet pedig az uniós polgárok pénze – tehát közpénz –, amelyet a Bizottság arra használ, hogy saját politikai céljait valósítsa meg az egyes tagállamokban. A brüsszeli beavatkozás egyik legjobban kitömött eszköze Magyarországon a magát „függetlennek” beállító Telex – közölték.
Ennek pedig közismert romániai nyúlványa a Transtelex.ro című internetes alportál, ami az erdélyi libernyákok, tiszaszigetesek és „sértetteremdéeszesek” nyilvánossági tere, részeként az eurokratákhoz lojális média- és párthálózatoknak. A Kolozsváron szerkesztett portált a román mélyállamhoz becsatolt G4Media sajtótröszt „magyar nyelvű román kiadványként” mutatott be saját olvasói előtt. A Transtelex korábban azzal vonta magára az erdélyi magyar sajtószakma rosszallását, hogy önamgát kiáltotta ki az egyetlen „szabad sajtóterméknek” a régióban, később pedig azt híresztelte – és ezzel kérkedik ma is –, hogy: „A Transtelex az olvasókból él”, ezért folyvást adományokat és támogatásokat kunyerál. Pedig mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal is rámutatott: a hálózathoz (aminek része a Transtelex is) csak úgy dől a lé nyugatról…
