Románia nem fog több pénzt kapni az Európai Unió helyreállítási alapjából az év végéig. Ennek oka a katonai nyugdíjak közelmúltbeli emelése, amely évente közel 7 milliárd lejjel növeli az állami költségvetés terheit. Bár a nyugdíjreformmal kapcsolatos követelményt az Európai Bizottság korábban teljesítettnek tekintette, a mostani változtatás ezt kérdőjelezi meg, s a harmadik kifizetési igény egy része zárójelbe kerül: 1,1 milliárd eurótól esik el a balkáni ország.
Az EU a Covid alatt megtorpant gazdaságok beindítása, valamint egy reziliensebb, környezetbarát és digitális Európa létrehozása érdekében pénzügyi támogatást biztosít a tagállamnak a reformokhoz és beruházásokhoz. A PNRR betűszó azt a hatpillérű országos helyreállítási tervet jelenti, aminak alapján Romániának jóváhagytak közel harminc milliárd eurót, kölcsön (15 milliárd) és segély (14 milliárd) formájában.
A román parlament viszont „mutyiban” elfogadott egy törvényt, amely a katonai nyugdíjakat a hivatásos állomány béreihez igazítja. Ez azt jelenti, hogy a katonai nyugdíjak automatikusan emelkednek, ha a szolgálatban lévő katonák, rendőrök vagy speciális státuszú közalkalmazottak fizetése nő. A törvényt a kormány kezdetben 4,4 milliárd lejes éves költségnek becsülte, de a bukaresti pénzügyminisztérium kénytelen volt elismerni, hogy ez valójában közel 7 milliárd lej.
A balliberális kormány által benyújtott, kimondottan kampánycélzatú törvény elfogadása ellen nem volt komoly ellenállás a törvényhozásban. Gondolták, hogy ez a kis fű alatti pénzosztás nem tűnik fel Brüsszelnek. Nem jött be. Az Európai Bizottság szerint a PNRR-ben meghatározott reformoknak visszafordíthatatlannak kell lenniük. Az új törvény viszont éppen ezt a kritériumot sérti, ezért a nyugdíjreformmal kapcsolatos elvárást most nem teljesítettnek tekintik. Ezzel Románia nemcsak a harmadik kifizetés elmaradását kockáztatja, hanem az egész PNRR megvalósítása is veszélybe került.
A katonai nyugdíjak ügye mellett több más reform sem halad megfelelően. Például a mikrovállalkozások kedvezményes adózási küszöbének csökkentése még nem valósult meg, noha ez szintén kulcsfontosságú lenne a PNRR szempontjából. A kormány egyelőre nem döntötte el, hogy fenntartja-e ezt a kedvezményes rendszert. Egy másik problémás terület a nagy állami vállalatok vezetőinek kinevezése. Több esetben olyan személyek kerültek vezető pozíciókba, akik összeférhetetlenség vagy átláthatatlan kiválasztási folyamatok miatt nem felelnek meg az európai elvárásoknak. Szintén elmaradás tapasztalható a kolozsvári metró projektjével kapcsolatban, amely 300 millió eurós finanszírozástól eshet el.
Romániának hat hónapja van arra, hogy pótolja az elmaradásokat, és meggyőzze az Európai Bizottságot a reformok visszafordíthatatlanságáról. Ha a helyzet nem javul, az ország jelentős összegeket veszíthet az EU helyreállítási alapjából, ami súlyosan érintené az amúgy is a csőd szélén billegő gazdaságot és a tervezett projekteket.
