Izrael ma hajnalban megindította a történelem egyik legsúlyosabb közel-keleti katonai offenzíváját. Célzott légicsapások és szabotázsakciók során atomlétesítményeket, katonai bázisokat és vezető tisztségviselőket semmisítettek meg Irán területén. A támadás következtében meghalt az iráni hadsereg több kulcsfigurája, Irán pedig már el is indította a válaszcsapást. Izrael agressziója a perzsa állam ellen azért is durva, mert a két ország nem is szomszédos, Iránnak pedig nincsenek követelései a zsidó állammal szemben.
Június 13-án hajnalban Izrael átfogó és rendkívül célzott katonai offenzívát indított Irán ellen. A „Rising Lion” fedőnevű hadművelet célpontjai között katonai repülőterek, rakétabázisok, légvédelmi rendszerek és legfőképpen nukleáris létesítmények szerepeltek. Az izraeli bombázók Teherántól Natanzon át Fordóig több hullámban csaptak le – számol be folyamatosan élő közvetítésben a háborús csapásról a BBC.
A támadás során megölték Hoszein Szalamit, az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokát és Mohamed Bagerit, az iráni vezérkar főnökét. A hírek szerint meghalt az iráni atomprogram több vezető tudósa is, köztük Ferejdun Abbászi-Daváni és Mohamed Mehdi Tehrancsi.
Izrael célzott támadást intézett a natanzi urándúsító központra, amely kulcsszerepet játszik Irán atomprogramjában. A pontos károk egyelőre nem ismertek, de a helyszíni képek és beszámolók súlyos pusztításról árulkodnak.
A támadás előzménye lehet, hogy csütörtökön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség beszámolt arról, hogy Irán olyan mennyiségű 60 százalékos dúsítású uránnal rendelkezik, amely elegendő lehet akár kilenc atombomba előállításához. A politikai héjának tartott, hazájában sem túl népszerű Benjamin Netanjahu kormányfő korábban többször is jelezte, hogy Izrael nem fogja megvárni, míg Irán atomfegyverhez jut. A háborúval lehetséges kitörését az Amerikai Egyesült Államok már tavasszal is jelezte. A geopolitikusok egy része az USA bábállamának tartja Izraelt, egy másik részük viszont közönséges latorállamnak, amely mögött ott áll a volt regionális gyarmattartó, Nagy Britannia is.
Donald Trumpról ezúttal is bebizonyosodott: hiába papol a békés megoldásokról és hiába mutatkozik háborúellenesnek (pl. a kelet-európai konfliktus esetében is), vagy a szavahihetőségével van gond, vagy a helyzetteremtő képességével, hatalmával. Az ENSZ, az EU és több állam is nyugalomra intett az újabb háború láttán, miközben a nemzetközi közvélemény aggodalommal figyeli, milyen méretűvé eszkalálódik a konfliktus.
Mindenesetre Irán válaszként drónokat indított Izrael felé, ahol azonnal lezárták a légtereket. Behívták a tartalékosokat és kijárási tilalmat rendeltek el. Netanjahu miniszterelnök világossá tette: „Nem állunk le, amíg az iráni atomprogram teljesen meg nem szűnik.”
*
A Tarom román állami légitársaság bejelentette, hogy az Izrael légterének ideglenes lezárása és a közel-keleti feszültségek miatt hétfőig bezárólag felfüggeszti a Tel-Avivba (TLV), Bejrútba (BEY) és Ammánba (AMM) közlekedő kereskedelmi járatait.
A Budapest Airport közölte: törölte Tel-Avivba tartó járatait és visszafelé közlekedő párjait péntek hajnalban a Wizz Air (W6 2325, W6 2327) és a Ryanair (FR 839), valamint nem közlekedik az El Al (LY 2366, LY 2360), a Bluebird Airways (BZ 441), az Israir (6H 726) járata sem pénteken. A Ryanair és a Wizz Air a szombati izraeli járatait is törölte.
