Amire csak kevesen figyeltek fel itthon

Nem magyar kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat címmel közöltük egy hete, hogy bár Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője esélyesnek számított az idei orvosi Nobel-díjra, mégsem neki ítélték oda, hanem egy svéd kutatónak. Közben arra kevesen figyeltek fel, hogy a neves magyar tudós szeptember 29-én átvette New Yorkban a Lasker-díjat, amiből évente négyet osztanak ki.

A Szegedi Tudományegyetem honlapja számolt be a hírről. Ez a második olyan díj, amelyet egyaránt megkapott Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) két világhírű kutatója. A győzelem istennőjét, Nikét mintázó szobrocska ékesíti a Lasker-díjat. Az „amerikai Nobel-díjnak” is nevezett kitüntetést Karikó Katalin, az mRNS-molekula titkait kutató magyar biokémikus és kutatótársa, Drew Weissman együtt vehették át.

Ahogy az egyetemi hírportálon egy éve, az elismerés 2021. szeptember 24-i bejelentésekor olvashattuk, „a Covid-19 elleni modern vakcinák gyors kifejlesztését lehetővé tevő mRNS-technológiát felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman kapja a 2021-es Lasker-díjat. Az amerikai Nobel-díjnak is nevezett kitüntetés ismét reflektorfénybe állítja a Szegedi Tudományegyetemről indult Karikó Katalin kivételes teljesítményét, az alapkutatás jelentőségét, a tudósok együttműködéseinek mindannyiunk életére gyakorolt pozitív hatását.”

A 2021. évi Lasker–DeBakey Klinikai Orvostudományi Kutatási Díjat (Lasker–DeBakey Clinical Medical Research Award) a két tudós a hírvivő RNS módosításán alapuló új terápiás technológia felfedezéséért kapta. A Lasker Alapítvány közleménye szerint a felfedezés áttörést jelentett, mert „lehetővé tette a rendkívül hatékony Covid-19 vakcinák gyors kifejlesztését. Amellett, hogy eszközt biztosít a pusztító világjárvány elfojtásához, az innováció elősegíti a különböző betegségek kezelési és megelőzési módjai felé tett előrehaladást”.

A Lasker-díj 76 évvel ezelőtti alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is. Köztük például Szent-Györgyi Albert, aki a Szegedi Tudományegyetem professzoraként végezte áttörést jelentő kísérleteit, majd amerikai munkahelyén témát váltva is sikert aratott: 1954-ben nyerte el a Lasker-díjat. A 2021. évi Lasker-díjas Karikó Katalin a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1978-ban szerezte biológus diplomáját és 1982-ben a doktori címét.

Egy különleges kitüntetés

Szintén az SZTE cikke említette, hogy létezik egy olyan kitüntetés, amit előbb kapott meg Karikó Katalin, mint Szent-Györgyi Albert! A természettudományos oktatást szolgáló Jermy Gusztáv (1833–1908), a kisújszállási gimnázium természetrajztanáraként 1856-ban szertárt, az amerikai San Antonióba (Texas) vándorolva pedig múzeumot alapított. Róla nevezték el a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium biológusai által alapított elismerést. Az első kitüntetést az érettségi előtt álló Karikó Katalin nyerte el 1973 februárjában a tantárgyversenyeken mutatott teljesítménye és az aktív szakköri munkája miatt. Az iskola akkori biológia szakkörével levelező Szent-Györgyi Albertet (1893–1986) egy évre rá, 1974-ben tüntette ki a kisújszállási gimnázium.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Meghallgatná a parlament az új tanügyminisztert, aki sosem tanított

Következő hír

Egy évtized alatt több mint egymillió fiatal hagyta el végleg Romániát

Related Posts
Total
0
Megosztás