Anarchista felforgatókönyvek a magyarországi tüntetéseken

Történelmi válságában a hazai baloldal legfeljebb botránypolitizálásra tudja használni parlamenti jelenlétét, ezért hivatásos „civiljei” rátelepszenek a tüntetésekre – véli Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Terror Háza Múzeum kutatási vezetője. A politológus az ellenzéki mozgalmak által Magyarországon is használt felforgatás stratégiáit és hazai alkalmazóinak hálózatát mutatja be legfrissebb elemzésében, különös tekintettel a legújabb, 2022-es „forró ősz” megtervezésére.

Minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá – hívja fel a figyelmet Békés Márton az elmúlt tíz év tapasztalataira. A történész-politológus az ellenzéki mozgalmak által Magyarországon is használt felforgatás stratégiáit és hazai alkalmazóinak hálózatát mutatja be dolgozatában, különös tekintettel a legújabb, 2022-es „forró ősz” megtervezésére.

A felforgatókönyv

Az aktuális hazai tüntetéstematikára telepedve, profi szervezők a bérkövetelések energiáját kormánybuktatásba akarják átcsatornázni – fogalmaz az intézeti vezető elemző írásában, majd rámutat: az űn. Popovics-módszer élesben is megjelent: a 2018/19 fordulóján zajló ellenzéki megmozdulásokon, aztán az Színház- és Filmművészeti Egyetem épületének 2020 őszi elfoglalásán, újabban pedig a „tanártüntetésnek” beállított kormányellenes demonstrációkon.

A cikk szerzője kiemeli: a közoktatási bérek emeléséhez semmi köze az úgynevezett Popovics-forgatókönyv alapján szervezett akcióknak. Véleménye szerint hamar eltérített és eszkalált konfliktussá vált, amely a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére épül.

Srđa Popović

Szrgya Popovics szerb anarchista, akit az angol baloldali sajtó csak a globális forradalom titkos építőmesterének nevezett, 2015-ben adta ki könyvét Útmutató a forradalomhoz címmel, amelyben összefoglalta és más országok számára is ajánlotta a forradalomhoz szükséges, egy az egyben átültethető technikáit. Mentora az a Robert Helvey, az amerikai hadsereg nyugalmazott ezredese, akihez az amerikai hírszerzés az erőszakmentes ellenállás „civileknek” szóló kiképzését szervezte ki. Őt könyvében Popovics már csak Bob ezredesnek nevezi. A 2017 óta magyarul is olvasható Popovics-könyv budapesti bemutatóját a hírhedt baloldali politikai aktivista és bajkeverő, Gulyás Márton vezette Közös Ország Mozgalom szervezte meg. Az eseményen a szerző úgy nyilatkozott: „számít rá, hogy könyve nyomán megkeresik majd budapesti aktivisták, és a tanácsait kérik ki erőszakmentes mozgalmaik szervezésében”.

Ez a Gulyás csomóponti személy: először a Krétakör ügyvezető igazgatója, aztán a Humán Platform kezdeményezője volt, majd megalapította a Közös Ország Mozgalmat, négy éve pedig az amerikai forrásokból működő Partizán alapító-főszerkesztője.

Utasításra szervezett forradalom

A konfliktus egyik motorja, a színész Molnár Áron (Noár) mozgalma például az erőszakmentes ellenállás taktikájából a forradalom stratégiáját építi, és nyilvánosan hivatkozik is Popovics könyvére mint alapműre – idézi fel Békés Márton ennek a felforgatónak a megnyilatkozását, kiegészítve azzal, hogy Gene Sharpnak Az erőszakmentes ellenállás 198 különféle módja című „kézikönyvét” is népszerűsíti. Ez a néhai amerikai pacifista – továbbfejlesztve az amerikai zsidó Saul Alinsky, a hírhedt egykori radikális kommunista aktivista doktrínáját – 1983-ban egy ONG-t hozott létre Albert Einstein Intézet néven, amely különböző országok „civil” ellenállóit oktatta erőszakmentes stratégiákra. Az 1993-ban elkészült „felforgatókönyvet” a szeptember 2-i tüntetésen Molnár Áron színpadias gesztussal diáktüntetők közé dobta, mondván: „Szerveződjetek mozgalmakba, szervezetekbe!”

Saul Alinsky

Az Alinsky–Sharp-mesterterv alkalmazása könnyen tetten érhető a magyarországi pedagógusok és diákok mögött álló állítólagos „társadalmi többség” és az „elnyomó rezsim” ellentétéről szóló morális kerettörténet felállításában – világít rá az összefüggésekre Békés Márton. Sőt, folytatja: a tüntetések jelképének dizájnja (körbe helyezett felkiáltójel), az oktatásért felelős miniszter bábujának meglincselése, valamint a koncertek és a politikai tiltakozás vegyítése (úgynevezett protestival) révén is felismerhetjük. A társadalom kettéosztása, írja a XXI. Század Intézet igazgatója, és különböző machinációkkal a többség csoportosítása Popovics szerint technikai kérdés, röviden: szervezett forradalom, utasításra.

Hibrid forradalmárok

Amint Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője megállapította »az ellenzék a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt«, e stratégia mentén »megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat« – idézi fel az igazgató.

A cikk szerzője példaként említi a 2014 őszi „netadó” elleni tüntetést, amely a Fidesz Lendvay utca székházának ostromába torkollott, vagy a 2018 végi tüntetéshullámot, amelyek véleményük szerint látványossá tették a különböző „felforgatókönyvek” alkalmazását.

A 2022. április 3-i fideszes választási győzelem után ellenzéki körökben ismételten megfogalmazódott, hogy az anarchista országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szavaival élve „Orbán nagyon fél a tüntetésektől, sztrájkoktól, attól, hogy hirtelen sok ember fejezi ki egyszerre: elég volt”.

Ugyanekkor a megelőző évtized több ellenzéki kezdeményezésében nevet szerző, botrányairól és exhibicionizmusáról elhíresült Juhász Péter kijelentette, hogy „demokratikus választáson nem lehet leváltani a Fideszt, ezért társadalmi nyomást kell kialakítani […] a cél a civil utcai ellenállás megszervezése”. Márky-Zay Péter, a baloldali összefogás bukott miniszterelnök-jelöltje pedig azt mondta: „mostantól ellenzék helyett ellenállás van”. De – folytatta a sort a történész – Tordai Bence harsány párbeszédes politikus a 2018/19 fordulóján szervezett „rabszolgatörvény”-ellenes demonstrációk lanyhulása idején Alinsky és Popovics írásaival kapcsolatban kifejtette: „ismerjük ezeket a könyveket és megközelítéseket, és használni kell őket.” A diverzáns Hadházy pedig a 2022. november 4-én tartott tüntetésen, amely az MTVA köré vont blokádpróbálkozásból gyújtogatássá fajult, azt mondta: „az államrendet valóban fel kell forgatni”. Ezért – vonja le a következtetést az elemző írás szerzője – velük kapcsolatban inkább káderpártokról beszélhetünk, mintsem hagyományos értelemben vett parlamenti szereplőkről.

(Forrás: Magyar Nemzet)

Total
1
Megosztás
Total
1
Megosztás