A pártsajtó nagyobb bajokhoz illő elkeseredéssel számolt be arról a múlt hétvégén, hogy elveszítheti az egyik prefektusát az RMDSZ. Az új bukaresti „szörnykoalícióban” erőteljesen csökkent az RMDSZ politikai súlya azáltal, hogy a két nagy román pártnak a magyar párt nélkül is megvan a többsége a törvényhozásban, a 24 tagú kabinetben pedig csak három ember van.
A miniszteri és államtitkári tisztségek szétosztását követően a prefektusokon, alprefektusokon és a különböző állami ügynökségek vezetőin a sor. Az egyik bukaresti hírportál értesülései szerint a 42 prefektusi tisztség közül 21 a Szociáldemokrata Pártot (PSD) illeti meg ezután, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 17-tel, az RMDSZ pedig néggyel marad.
Az előző kolaícióból kiugrott Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14 prefektussal és 28 alprefektussal rendelkezett, amennyiben ezek a funkciók átszállnak a szociáldemokratákra, a liberálisoknak további hat, az RMDSZ-nek pedig egy prefektusi tisztségről kell lemondania. Egyelőre nem nevesítették azokat a megyéket, ahol csere várható, és az sem világos, hogy ezeket milyen logika alapján választják ki.
Az RMDSZ-nek jelenleg öt prefektusa (Arad, Kolozs, Kovászna, Szatmár és Szilágy), illetve tíz alprefektusa van (Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Bukarest, Fehér, Hargita, Hunyad, Máramaros, Maros és Temes).
A francia modellre épülő prefektusi intézmény eleve egy súlyos teher az ország költségvetésén, púp a közigazgatás hátán, a megyei kormányhivatalokban üldögélő, túlfizetett több száz hivatalnokról senki sem tudja, hogy mit csinálnak és annak milyen haszna van a közösségek számára, Ami az elmúlt években bizonyságot nyert: a prefektúrák mind az decentralizáció, mind a hatékony önkormányzás kerékkötői. Egy esedékes alkotmányreform ezeknek a sóhivataloknak a felszámolását is tekintetbe kellene majd vegye.
Címkép: A Szeben megyei prefektúra
