Talapzatára került Szent László király lovasszobra, Deák Árpád szobrászművész bronzból készült alkotása a nagyváradi várban, ahol már a nagyközönség is láthatja – adta hírül ma a Kárpát-medencei sajtó, bár a szoborállítók nem verték nagy dobra az eseményt. A szoboravató is elmaradt.
Ma délelőtt a nagyváradi önkormányzat és a római katolikus püspökség képviselői – Florin Birta polgármester és Böcskei László püspök – koszorút helyeztek el a szobornál Szent László tiszteletére, miután tegnap befejezte a megbízott a cég a lovas szobor felállítását. „Ezzel az új emlékmű bekerült Nagyvárad turisztikai körforgásába” – közölte a püspökség egy Facebook-bejegyzésben, hozzátéve, hogy a szobor megáldására egy későbbi időpontban, egyházi szertartás keretében kerül majd sor.
A sajtónyilvánosság nélkül, mutyiban lezajlott „szoboravatót” a helyi román sajtó annak tulajdonította, hogy a szoborállítás múlt héten a szélsőséges román nacionalisták által szétkürtölt hazug manipuláció célpontjává vált. Nyomukban számos sajtóorgánum is azt híresztelte el, hogy a városlapító magyar király szobrát Mihai Viteazul (II. Mihály havasalföldi vajda) 2019-ben lebontott főtéri szobrának helyére állítják, holott azt a restaurálása után másutt fogják visszaállítani. Maga a városvezetés volt kénytelen cáfolatot kiadni a hisztériakeltés láttán.
A mai sajtóhírekben visszaköszönnek a korábbi tévedések, csúsztatások is. Tévesen írják, hogy Szent László lovas szobrának felállítását a római katolikus püspökség kezdeményezte. Az emlékművet ugyanis a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, az egykori Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de ezt a többségi románság politikai képviselői egyöntetűen elvetették. Pótmegoldásként állt elő a püspökség a várbeli helyszínnel, mondván, a lovagkirály itt építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, amely saját temetkezőhelyéül is szolgált, így zarándokhellyé vált, utóbb más magyar uralkodókat is ezen a helyen helyeztek örök nyugalomra. (Az MTI „több uralkodóról” ír, de I. Lászlón kívül csak I. Mária királynőt és Luxemburgi Zsigmond királyt temették ide.) A megyés püspök szerint a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni akarták. Szerencsés módon a Nemzeti Liberális Párt dominálta önkormányzat együttműködése és támogatása hozzájárult a szoborállításhoz, bár azt nem tudni, hogy ennek mi lesz majd a „politikai „ára”. Az emlékmű elkészültét egyébiránt a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek ennek érdekében.
A hírekben az európai forrásokból restaurált várról is több szó esett, bár a pontosság kedvéért meg kell említeni: máig csak részleges feltárás, restaurálás és renoválás történt a több évszázados erődítményben. Ráadásul az új szobrot „köztéri” alkotáskánt promoveálják, holott – mint már írtuk – a vár s így az emlékmű is csak 8 és 22 óra között látogatható.
A nagyváradi magyarság körében már korábban elterjedt a szóbeszéd, hogy a közéleti ünnepélyes szoboravatót idén nem is fogják megtartani, aminek két oka lehet: az egyik, hogy nem lévén választási év, az RMDSZ nem lát benne kampánylehetőséget, a másik, hogy a szoborállítók ebben egyeztek meg a város lakosságának négyötödét kitevő románság vezetőivel. Vagyis hogy ez is része a kompromisszumnak, nem csupán a helyszínválasztás.
