A Temesvárról Perjámos felé vezető úton, közel a mai Temes és Arad megyék közötti határhoz található Egres (rom. Igriș) falu, egy több mint 800 éves múltra visszatekintő település. A régi krónikák és dokumentumok szerint 1179-ben III. Béla magyar király ciszterci kolostort alapított itt. A szerzetesek Franciaországból, Pontignyből érkeztek, amely akkoriban a rend egyik fontos központja volt.
1220-as évektől kezdve II. András magyar király és második felesége, Courtenay Jolánta jelentős támogatást nyújtottak a kolostornak. Valamivel több mint egy évtizeddel később a királyi pár itt talált örök nyugalomra: Jolánta királyné 1233-ban, II. András király pedig két évvel később, 1235-ben. A történészek egyik része úgy véli, hogy a magyar történelem egyik legjelesebb uralkodója, akit II. Endreként is ismerhetünk, Váradon halt meg és ott is temették el Szent László mellett, majd később onnan vitték át Egresre, más részük szerint eleve a ciszterci kolostorban helyezték örök nyugalomra. De van olyan verzió is, miszerint a pilisi apát tiltakozott a váradi temetés ellen, követelve, hogy Andrást első felesége, Meráni Gertrúd mellé, Pilisre temessék, az ő templomába. A pör végül azzal zárult le, hogy a király földi maradványait Egresre vitték, és második felesége, Jolánta mellé temették el. A végleges temetés helyéről alighanem IV. Béla, II. András utóda dönthetett, aki sohasem bocsátotta meg apjának az anyja bosszulatlanul maradt, egy bárói komplottban történt meggyilkolását. Talán ez motiválta, hogy nem Gertrúd, hanem Jolánta mellett jelölje ki a sír helyét.
Az 1241-es nagy tatár invázió fordulópontot jelentett az egresi kolostor életében, és szörnyű pusztításokat hozott. Ezt maga Rogerius váradi kanonok is leírta a Carmen miserabiléban. De a kolostort újjáépítették, és új fejlődési időszakot élt meg. Mintegy háromszáz évvel később, 1551-ben az oszmán csapatok foglalták el és rombolták le az időközben erődítménnyé átépített kolostort.
A temesvári Bánság Múzeuma régészei és a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének szakértői 2016-ban úgy döntöttek, hogy feltárják az egresi kolostor múltját. Szó szerint „feltárják”, mivel a kolostorkomplexum és -templom területe régészeti lelőhellyé vált, ahol az évtől kezdődően rendszeres ásatások, kutatások zajlanak.
Az idei feltárási munkálatok július végén befejeződtek. Ebből az alkalomból a Temesvári Római Katolikus Püspökség munkatársai is felkeresték a lelőhelyet és interjút készítettek Major Balázs egyetemi tanárral, a budapesti Régészettudományi Intézet vezetőjével. A régésszel készült beszélgetés itt olvasható: https://hetiujszo.ro/egresi-asatasok/
