Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért nem nyújt megfelelő jogi védelmet az azonos nemű párok számára – közölte ma a bukaresti média.
A strasbourgi székhelyű bíróság 21 romániai panaszos és több civil szervezet keresetét elbírálva szavazattöbbséggel megállapította, hogy Románia megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének nyolcadik, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról rendelkező cikkét azáltal, hogy a román jog a „családi közösségeknek csak egyetlen formáját”, az ellenkező neműek házasságát ismeri el, és nem biztosít az azonos nemű élettársak számára a családoktagokat megillető szociális és állampolgári jogokat.
A bíróság leszögezte, hogy az Európa Tanács 47 tagállamának olyan jogi keretet kell biztosítania, amely lehetővé teszi az azonos nemű párok kapcsolatának megfelelő elismerését és védelmét. A testület elismerte, hogy az államok rendelkeztek bizonyos mérlegelési jogkörrel az elismerés formáját és a biztosított védelem típusát illetően, ugyanakkor megállapította, hogy a román parlamentben kudarcot vallottak az azonos nemű párok jogi helyzetének megváltoztatására irányuló kezdeményezések, és Romániának – szöges ellentétben a tagállamok többségével – nem is áll szándékában változtatni ezen, mert a kormány arra hivatkozik, hogy Romániában a többség elutasítja az azonos neműek párkapcsolatát.
Az EJEB szerint a heteroszexuális többség negatív hozzáállása nem írhatja felül a kérelmezőknek a kapcsolataik elismeréséhez fűződő jogát, és úgy értékeli, hogy az azonos neműek házasságának elismerése nem sértené a házasság intézményét, mivel nem akadályozná meg az ellenkező neműek házasodását.
Az EJEB nem rendelkezett kártérítésről a feljelentők számára, úgy ítélve meg, hogy a jogsértés megállapítása elegendő erkölcsi igazságtételt jelent nekik. A bukaresti média szerint Románia ellen hét, hosszú ideje élettársi közösségben élő homoszexuális pár és az ACCEPT melegjogi egyesület kezdeményezett eljárást az Emberi Jogok Európai Bíróságán, azt sérelmezve, hogy a jogi védelem hiánya miatt számos helyzetben hátrányos megkülönböztetést szenvednek: nem ismerik el őket hozzátartozóként a kórházban, nem hozhatnak egymás nevében döntést válságos helyzetekben, egy estleges halálest után nem intézkedhetnek párjuk temetéséről, nem örökölhetik egymás javait, nem jogosultak temetkezési segélyre.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint Romániát a strasbourgi döntés arra kötelezi, hogy elismerje az azonos nemű párokat és jogi védelmet biztosítson számukra. Állítólag ezt a kötelezettséget egy korábbi romániai alkotmánybírósági döntés is előírta a román parlament számára. A román AB 2018-ban határozott arról, hogy a tartós kapcsolatban élő azonos nemű pároknak is joguk van kapcsolatuk, valamint az ebből származó jogok és kötelezettségek (vagyonközösség, öröklés) törvényes elismerésére. Mivel egyetlen országot sem lehet a melegházasság legalizálására kötelezni, az azonos neműek esetében egy számukra is nyitott alternatív jogintézmény, az élettársi szerződés bevezetése lehet a megfelelő módszer a megkülönböztetés nélküli jogegyenlőség elvének érvényesítésére –ajánlotta a román alkotmánybírság.
A hatályos román alkotmány elvileg nem zárja ki a melegházasság hivatalos elismerését, ugyanis a „házaspárok önkéntes elhatározásával alapított család” fogalmát használja, de a 2011-ben hatályba lépett új román polgári törvénykönyv egyértelműen és nagyon helyesen leszögezi: házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A bukaresti parlament többszöri nekifutásra sem fogadott el olyan ultraliberális indíttatású törvényt, amely legalizálná az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Egy polgári kezdeményezés nyomán 2018-ban népszavazást is tartottak Romániában a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról –megakadályozandó a homokosok és leszbikusok házasságának későbbi legalizálását –, a referendumon azonban a részvétel nem érte el a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
Románia nemzetközi nyomásra 2001-ben törölte a büntető törvénykönyvből azt a cikkelyt, amely öt évig terjedő börtönnel sújtotta a „nyilvánosság előtt mutatkozó, botrányt okozó homoszexuális kapcsolatokat”.