Egy kiterjedt európai felmérésben a résztvevők közel 70 százaléka negatívan értékeli az Európai Uniót, és általános hanyatlásról vagy a normalitás elvesztéséről beszél. A szkepticizmus különösen erős Franciaországban, Németországban és Olaszországban – áll egy nemrég megjelent tanulmányban, amelyet magyar gépi fordításban először az Informat.ro romániai és a Ma7.sk szlovákiai hírportál szemlézett.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) és az Európai Kulturális Alapítvány (ECF) agytröszt felmérése közel hatezer interjún alapul; ezek Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában készültek. A válaszok szerint az európai gyengeség egyik szimbóluma az a vámkompromisszum volt, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött Donald Trump amerikai elnökkel 2025-ben. A Trump skóciai golfklubjában tartott megbeszélésről az egyik fiatal válaszadó azt mondta: „szörnyen szégyellte magát”, amikor szerinte von der Leyen meghunyászkodott az USA előtt.
Az európaiak többsége erős, egységes és önálló cselekvésre képes Európát szeretne, a legtöbben azonban már nem hisznek abban, hogy a jelenlegi vezetők ezt a jövőképet valóra válthatják – derül ki a tanulmányból. Az európaiaknak hiányoznak azok a politikusok, akiket az európai cselekvés meggyőző példáinak tartanának. A válaszadók közel fele egyáltalán nem tudott senkit megnevezni.
A válaszadók 68 százaléka a helyzet általános romlását vagy a normalitás elvesztését érzékeli. Eközben 56 százalék úgy véli, hogy Európa jövője veszélyben van, és mindössze 12 százalék látja a jelenlegi időszakot a megújulás korszakának, idéz a megállapításokból a romániai lap. Az elégedetlenség ugyanakkor nem jelenti az európai projekt elutasítását. A résztvevők 73 százaléka erősebb európai jövőképet szeretne, mélyebb politikai integrációval, a biztonság megerősítésével és a jólét növelésével. Mindössze 13 százalék támogatja az integráció csökkentését vagy az Európai Unió megszüntetését.
A felmérés eredményei jelentős bizalmi válságra utalnak. Az Európai Bizottság többek között hangsúlyozza az egységet, a szolidaritást vagy a cselekvési képességet, de a válaszadók körében az az uralkodó érzés, hogy hiányoznak a konkrét eredmények. Az egyik fiatal lengyel úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az EU „sokat vitatkozik, de semmit sem tesz”. A tanulmány szerzője, Pawel Zerka szerint a probléma nem az, hogy az emberek már nem akarnak egy erősebb Európát, hanem az, hogy már nem hisznek abban, hogy ez lehetséges.
Az egyes országok közötti különbségek mindamellett jelentősek. Olaszországban az emberek több mint 40 százaléka tart a jólét elvesztésétől. Lengyelországban, amely a kontinens egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, a válaszadóknak mindössze 23 százaléka aggódik ugyanezekért.
