A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – árulta el Gerhard Schröder volt német kancellár a Berliner Zeitungnak adott tegnapi nagyinterjújában.
Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: „Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország.” Szerinte Scholz kancellárnak és Macron elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.
Schröder hibának nevezte Putyin részéről a háború kirobbantását, de számára is egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érezte és érzi magát, miközben Európát senki sem fenyegeti. A 79 éves volt szociáldemokrata kancellár szerint „ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”. Hiszen a NATO-tag Törökországnak vannak olyan rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát, ráadásul az USA Oroszország nyugati határához akarta vinni a NATO-t, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok, akik előretolt védekezéssel reagáltak – mondta.
Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. „Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Enverovics Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.
„Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? 250 éve. A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része” – mondta Gerhard Schröder.
Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban az Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük. „Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott a német politikus.
Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek. „Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat” – mondta. Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. „Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről” – jelezte. Hozzátette: szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.
