Újabb takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a román kormány, miután Klaus Iohannis államfő kihirdette a költségvetési hiány csökkentése érdekében kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvényt.
Míg a parlamenti vita nélkül életbe léptetett deficitcsökkentő csomag elsősorban adóügyi intézkedésekkel – a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, ágazati adókedvezmények szűkítésével – akarja megfékezni a költségvetési hiányt, a pénteken elfogadott újabb rendelettel a kabinet a közpénzekből működő intézmények szokásos év végi költekezését próbálja megakadályozni.
Marcel Boloș városmenedzserből és teológusból lett pénzügyminiszter az állami Agerpres hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy tavaly a helyhatóságok év közben átlagosan havi 1,1 milliárd lejt (több mint negyedmilliárd eurót) költöttek saját működésükre, novemberben és decemberben azonban az átlag 4,3 milliárdra emelkedett. Hasonlóképpen a helyi beruházásokra fordított összegek átlagértéke év közben havi 1,4 milliárd lej volt, az év végén viszont elérte az 5 milliárd lejt.
A hírügynökség szerint az elfogadott rendelet arra kötelezi a helyi hatóságokat és közintézményeket, hogy a november-decemberi időszakban kiadásaik ne haladják meg a január-szeptemberi időszak átlagát, korlátozza az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat, az önkormányzatok például nem finanszírozhatnak közpénzből fesztiválokat, koncerteket vagy ünnepségeket, kivéve ha erre adományokat és szponzorációkat szereznek.
Romániában a közpénzekből működő intézmények év végéig nem köthetnek új szerződést irodaszerek, fogyó eszközök, egyéb áruk és szolgáltatások beszerzésére, nem köthetnek karbantartási és üzemeltetési szerződéseket folyó javítások elvégzésére, nem köthetnek tanácsadási, szakmai képzési, társulási szerződést, nem rendelhetnek kiadványokat és dokumentációs anyagokat.
Az Agerpres megemlítette, hogy több polgármester bírálta a kormány tervezetét, amely szerintük ellehetetleníti a beruházások elvégzését, az átlagosnál magasabb költségek letiltása pedig gazdasági megtorpanásokat okozhat.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején elmondta: a takarékossági intézkedések elkerülhetetlenek, Romániának tartania kell a konvergencia-programban vállalt hiánycélt, hogy ne veszélyeztesse az európai alapok vagy helyreállítási alapok lehívását. Ciolacu kiemelte: a megszorítások nem vonatkoznak a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, az egészségügyi szolgáltatásokra, az egészségügyi intézkedésekkel és programokkal kapcsolatos kiadásokra, valamint az egyetem előtti és egyetemi oktatási intézményekkel kapcsolatos kiadásokra. A rendelet nemcsak a költségvetési kiadásokat korlátozza, hanem az uniós források abszorpcióját is javítja: egy milliárd lejes hitelkerettel segíti azoknak az európai forrásokból finanszírozott beruházásoknak az elvégzését, amelyeket év végéig be kell fejezni – közölte a román kormányfő.
Szeptemberben 3,55 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya. A 2023-as költségvetésben meghatározott eredeti hiánycél 4,4 százalék volt, független elemzők pedig arra számítanak, hogy Romániában az éves deficit elérheti a GDP 6,8 százalékát.
Közben Maximilian Hess, a philadelphiai (USA) Külpolitikai Kutatóintézet munkatársa a Foreign Policy hasábjain azt feszegette, hogy veszélyes fordulóponthoz érkezett Románia, mivel itt a politikai vezetés egyre instabilabb, ráadásul a korrupcióellenes küzdelem teljesen befagyott az országban.
