Klaus Iohannisnak már nem volt más lehetősége a lemondáson kívül a rá nehezdő külső és belső nyomás súlya alatt, ám a lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a balodal szerint a jobboldal, a szuverenista jobboldal szerint pedig a baloldal.
A legtöbb elemző szükséges, de későn érkező gesztusnak minősítette Iohannis bejelentését. A mandátumát amúgy is csak bitorló, az Alkotmánybíróság által kinevezett államfőnek a Cotroceni-palotából való távozásával Crin Antonescu elé már „semmiféle politikai akadály‟ nem gördül az államelnöki tisztségért folyó küzdelemben, és az ellenzék jelöltjei sem támadhatják többé közvetett módon a koalíciót Iohannis tisztségben maradása miatt. Mivel Ilie Bolojan szenátusi elnök kerül az elnöki palotába ügyvivő államfőként, a liberális pártnak nő a súlya a koalícióban. Egyébként Iohnannis utódlásáról szintén a román államban szinte mindenhatónak tűnő, 9 politikai kinevezettből álló Alkotmánybíróság (CCR) ma döntött arról, hogy a volt Bihar megyei tanácselnök ülhet be a „bakszász” székébe. (Az alaptörvény szerint dönthetett volna úgy a testület, kénye-kedve szerint, hogy nem szenátus, hanem a képviselőház elnöke legyen az ideiglenes államfő…)
A Fiatal Emberek Pártja (Partidul Oamenilor Tineri – POT) nevű parlamenti ellenzéki párt tegnap mind a két házelnök leváltását követelte, mivel Ilie Bolojan szenátusi és Ciprian Șerban képviselőházi elnök mondvacsinált eljárásbeli okokra hivatkozva két ízben is elutasította a Klaus Iohannis államfő tisztségből való felfüggesztésére irányuló és a teljes ellenzék által támogatott kezdeményezésük szavazásra bocsátását. A POT szerint a házelnökök ezzel megszegték a házszabályt és aláásták az alapvető demokratikus értékeket. Közleményükben hangsúlyozták, hogy „a parlament nem lehet a Cotroceni-palota melléképülete”.
A párt egyébként harmadszorra is benyújtotta a parlamentben Iohannis államfői tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezésüket, de ez immár az elnök elmondásával tárgytalanná vált. Ugyanakkor ha holnap felesketik ideiglenes államfőnek Bolojant, akkor megürül a felsőházi elnöki szék, abba valamelyik eddig alelnököt kell beejtőernyőzni, a PNL-s Mircea Abrudean neve merült fel a bukresti sajtóban.
Alkotmányjogászok szerint az ügyvivő elnök hatásköre „nagyjából” megegyezik a teljes jogú elnökével, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem fordulhat üzenettel a törvényhozáshoz.
A jelenlegi posztkommnista politikai osztálynak emúgy továbbra is az a legfőbb gondja, hogy mikémnt ikattas ki az államelnöki választási versenyből a szuverenista, pártfüggetlen Călin Georgescut, aki az ellene gőzerővel folyó lejáratási kampány dacára továbbra a legnépszerűbb elnökjelölt.
