A folyamat eredményeként az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját, a tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt – tájékoztatta a Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma az MTI-t kedden.
A Nagy Elek magyarországi üzletember (a néhai Méhes György író fia) által mecénásként alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvártól 15 km-re nyugatra lévő gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány, amely adományként vette birtokba a várkastélyt, miután a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta azt a Barcsay család örököseitől.
Nagy Elek kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását. A 2017-ben megnyert európai uniós pályázat után a következő évben kezdődtek meg a felújítási munkálatok az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, ami részben uniós finanszírozásból, részben a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy által alapított és elnökölt alapítvány több mint 3 millió eurós hozzájárulásából jött össze.
A felújítás jövőre a kastélypark rendbetételével folytatódik egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, amelyből megtörténik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat multifunkcionális kulturális központ formájában. Egyúttal cél az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét. Azaz a magyar épített örökség hovatovább román épített örökséggé változik…
A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök az akkor divatos reneszánsz stílusban átépítteti. A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várrá alakíttatja. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebonttatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.
A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokon esett át az épület. Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett Erdélyben korai, XV. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.
A tervek szerint a felújított műemléket ünnepélyes keretek között 2024 tavaszán adják át – áll a közleményben. Gyalu egyébként a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben még 877 magyar lakosa volt. Ma a községközpontban hétezren laknak, a magyarok lélekszáma nem éri el az ötszázat sem.
