A romániai kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között szervezte be a legtöbb besúgót a kommunista titkosrendőrség, a Securitate, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát – írja a sajtó a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) jelentése alapján.
E szerint a nyolcvanas években a rezsim több mint 200 ezer romániai lakost vett rá arra, hogy együttműködjön a Securitatéval. Nyolcvan százalékuk férfi volt, és városi környezetből származott, sok volt közöttük a lelkész, az orvos és a pedagógus is.
Nyilvánvaló, hogy a Ceaușescu-diktatúra ily módon próbálta megőrizni a kontrollt a húszmilliós társadalom felett, amelyben egyre inkább jelentkeztek a feszültségek. A Securitate 1948-as megalapítása óta mintegy 650 ezer romániai lakos működött együtt a kommunista titkosrendőrséggel, és ezek közel felét, legalább 320 ezer embert a totalitárius rezsim utolsó húsz évében szervezték be.
A Securitate fennállásának öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka döntött úgy, hogy nem ad át információt a Securitaténak, és ennél is kisebb volt azoknak a száma, akik már beszervezésük megkísérlésekor elutasították a jelentéstevést. A CNSAS értékelése szerint a számadatok azt mutatják: nem igaz az a hiedelem, miszerint a román kommunista rezsim utolsó évtizedeiben megengedőbb volt. Rámutatnak: csak 1989-ben 25 ezer embert szerveztek be, miközben a térségben sorra dőltek meg a kommunista rendszerek.
A 80-as években beszervezett mintegy 200 ezer informátor közül 158 ezer férfi volt. A besúgók közül 30 200-nak felsőfokú végzettsége volt, 4300-an voltak egyetemi hallgatók. A legtöbb köpős, 8500 a közoktatás területéről származott, majd a különböző felekezetek lelkészei következtek 4200-an, míg harmadik helyen az egészségügyben dolgozók – orvosok, ápolók – álltak, 3600-an. Mintegy 800, ekkor beszervezett besúgó dolgozott jogi területen, és több mint ezer volt köztük művész (rendező, színész, festő, szobrász stb).
Vidéken a 80-as években beszervezett besúgóknak csupán az öt százaléka, 8500 informátor élt. A jelentésből az is kiderül, hogy a beszervezettek zöme – 78 ezer ember – a Securitate belügyi részlegének dolgozott, további 41 ezer a gazdasági részleget erősítette. A kémelhárításnak 16 100-an, a katonai részlegnek 18 500-an jelentettek. A CNSAS szerint a 80-as években a Securitate gazdasági igazgatóságához beszervezettek száma nőtt jelentősen, mivel a kommunista rezsim prioritásai között ekkor a nehézipar fejlesztése és az ország adósságainak mielőbbi kifizetése szerepelt.
Arról becslések sincsenek, hogy a demokratikusnak mondott mai Romániában hányan jelentenek a titkosszolgálatoknak, s közülük kik azok a régebbi besúgók, akik ma is aktívak.
