Mint már megírtuk, 2006 júniusának utolsó napjához érve totális a politikai patthelyzet Romániában, az ország egy új miniszterelnök-jelölt megnevezésére vár, az ügyivő kormánynak is lejárt a mandátuma, a parlamenti nyári szünet beállt, az országot bizonyos mélyállami struktúrák irányítják, egyes feltételezések szerint a nemzeti bank, hátában a titkosszolgálatokkal.
Nicușor Dan államfő azt állította ma, hogy korábbi informális találkozókon Ili Bolojan ügyvivő miniszterelnök pártja, a PNL vállalta, hogy bizonyos feltételek mellett megszavazna egy kisebbségi szociáldemokrata (PSD) kormányt, azóta azonban megváltoztatta az álláspontját.
Erre a PNL úgy reagált, hogy a pártnak és Ilie Bolojannak ugyanaz volt az álláspontja a partnerekkel folytatott egyeztetéseken, a hivatalos konzultációkon és a nyilvános nyilatkozatokban is. A liberálisok hangsúlyozták, hogy számukra a következetesség és az adott szó betartása fontosabb minden politikai vitánál. Ők nem adtak „biankó csekket” Sorin Grindeanunak (PSD) a politikai válság megoldása érdekében.
A RMDSZ is cáfolta azokat az információkat, melyek szerint kész lenne támogatni egy Grindeanu vezette egyszínű PSD-kormányt. Most már csak épp azt nem tudja senki, hogy ki mond igazat és ki nem, illetve hogy mi is a pőre igazság.
Közben a Béke párt egyik szenátora Dániel pátriárkát javasolta a miniszterelnöki tisztségre. Clement Sava szerint „a román parlamentben nagy többséggel megszavaznák” az ortodox egyházfőt, aki „a jelenlegi időszak legjobb nemzeti intézményvezetője” (és ezt teljes komolysággal állította…). A szenátor felidézte Miron Cristea pátriárka történelmi példáját, aki 1938–1939-ban Románia miniszterelnöke volt. „Van egy történelmi előzményünk, amely megmutatja, hogy válságos időkben az egyház bekapcsolódhat és be is kell kapcsolódnia a közéletbe, nem azért, hogy politikát csináljon, hanem hogy megmentse az országot a pusztulástól” – írta Clement Sava. Arra nem tért ki, hogy az agg Cristea valójában egy kirakatkormányfő volt, aki korábban ultranacionalista, antiszemita, irredenta álláspontot képviselt.
A politikai elemzők egyre lesújtóbb véleménnyel vannak a román politikai osztályról. Alexandru Coita például úgy látja, hogy Romániának egy harmadosztályú politikai elitje van, amely a világot egy szűk, provinciális lencsén keresztül nézi, és teljesen alkalmatlan a 2026-os valóság megértésére. „A teljes közéleti vita a kiadások csökkentésére és létszámleépítésre szűkül, mintha 2010-ben ragadtunk volna. Közben viszont megjelent a mesterséges intelligencia, amely teljesen megváltoztatta a játékszabályokat. Az automatizáció átalakítja a közigazgatást, a digitalizáció pedig már nem hóbort, hanem a különbség egy működő és egy saját súlya alatt összeomló állam között” – fogalmazott Coita. Mint írta, egyetlen üzenete van a politikusok számára: „vegyétek kézbe a nemzetközi sajtót, olvassatok, tanuljatok, és ha kell, vegyetek magánórákat. Mert az a fal, aminek nekimentek, nem politikai fal lesz, hanem technológiai. És a legrosszabb az, hogy annyira közel van, s még csak nem is látjátok” – hangsúlyozta az elemző.
Radu Enache geopolitikai szakértő szerint a polgárok szinte teljesen elvesztették a bizalmukat az intézményekben: „Gyakorlatilag Románia már nem a román állampolgárok érdekét szolgáló állam, hanem egy kívülről fenntartott konstrukció – és nem lehet hagyni, hogy ez a konstrukció összeomoljon. Sajnos egy olyan államról beszélünk, amelyet olyan politikusok és magas rangú tisztviselők népesítenek be, akiknek semmiféle érdekük nincs a közös Románia nevű entitás fejlesztésében, a közpolitikai intézkedések kidolgozásában, egy nemzeti eszmény, egy fejlődési út és stratégiák megfogalmazásában.”
